Mi a jó megoldás? Bukás után bánkódni vagy azonnal nekiállni tanulni?

Mivel lesz előlrébb? A tanulással vagy az önsajnálattal?

én a következőket teszem...elsőnek ha kevés az időm nagyon alaposan megtanulok - megpróbálok megtanulni - annyit amennyit csak tudok pl anno római jog 1. hátulról kezdtem tanulni a tételsort - minden tárgynál így teszek, mert a nehéz tételek így jobban rögzülnek a végén meg összeáll az egész ahogy haladok előre - és a 100 valahány tételből megtanultam 75-őt.....elmentem vizsgázni és szerencsém volt, de ha nem lett volna, akkor első nap átismételtem volna a 75 tételt amit fullra megtanultam ezáltal még jobban lerögzítve és második naptól a maradékot hozzá tanultam volna így full tudással másodjára sikerül. Az a tapasztalatom, hogy ha mindent megtanul az ember a legkeményebb tanárnál is kap egy elégségest, ha kihagy valamit és nincs szerencséje akkor bukta van, de olyat én még saját bőrömön nem tapasztaltam hogy mindent tudok és elégtelen. De tételezzük fel- az egyetemi legendáknak hitelt adva - hogy létezik ilyen jelenség ez esetben egyiket sem kell tenned se nem bánkódni se nem tanulni csak pihenni és elmenni megint elvégre mindent tudsz :-)

Bánkódhatsz, de nincs értelme. Inkább motiváljon a tanulásra.