Segítene valaki az alábbi 3 sejtbiológia feladatban?

3.1. Rendelkezésre áll (korlátlan mennyiségben) egy olyan DNS szakasz, amely kb. 500 bázispár (bp) hosszú, de szekvenciája ismeretlen. Hogyan lehetne meghatározni (szekvenálás nélkül), hogy az ember melyik kromoszómájának melyik részéből származik ez az 500 bp hosszú DNS? Hogyan lehetne eldönteni, hogy az illető kromoszómaszakasz alapján képződik mRNS vagy sem?

Itt a nukleinsavak természetéből, a hibridizálódás jelenségéből adódó lehetőségeket szeretnénk hangsúlyozni. el szoktam táblánál, rajzzal magyarázni, hogy mit lehet kezdeni a rendelkezésre álló DNSsel ahhoz, hogy egyrészt hibridizálásra alkalmas legyen, másrészt látható legyen a kromoszómán.

3.2. Az ember genomját kb. 3,4x109 bp alkotja. Ha a bázispárok véletlenszerű sorrendben követnék egymást, hány bázispárból állna a DNS-nek az a legrövidebb szakasza, amely csak egyetlen kópiában van jelen a genomban?

3.3. Patkány májsejtekből kromatint izoláltak, majd néhány másodpercig mikrokokkusz nukleáz enzimmel kezelték. A mikrokokkusz nukleáz ott hasítja el a DNS-t, ahol a DNS-hez nem kapcsolódik fehérje. A mikrokokkusz nukleáz kezelést követően izolálták a DNS-t, majd a DNS-fragmenteket gélelektroforézissel elkülönítették. A fragmentek a gélben létraszerű mintázatot alkottak. Az egyes "létrafokok" közötti távolság 200 bázispárnyi volt. Mi a magyarázata annak, hogy a DNS fragmentek 200 bp-nyival különböztek?

Igazából van hozzá valami kis izé megoldásom, de nem nagyon értem őket sajnos.