Ti hogyan éltétek meg, hogy korábban kitűnők voltatok, egyetemen meg megszenvedtek a kettesért is?

Túléltem. Hozzájárul a reális önkép kialakulásához.

Az egyetem másról szól, mint a középiskola, mások az elvárások is, máshogy lehet megszerezni egy jegyet. Nekem soha se számított annyira az önképembe, hogy milyen tanuló vagyok, persze örülök az ötösnek, de hosszútávon sokkal többet ér, ha egy tárgyat örömmel tanulok vagy ha váratlanul ér sikerélmény. Ráadásul a diplomajegyed se fog szinte sehova se számítani. Középiskolában azért érezhető volt, hogy nem a tudomány teteje, amit ott tanulunk, szóval nem gondoltam magamat semminek az ottani eredményeim alapján. Azt, hogy mennyire vagy művelt vagy intelligens, egyébként is levágja mindenki pár perc beszélgetés után. Arról nem is beszélve, hogy szinte egész életemben azt hallgattam, hogy majd ha egyetemre kerülök, akkor borzalmas lesz, ki fognak vágni, meg fognak alázni, ehhez képest a várható hármas körüli átlagom és az, ha minden tárgyat teljesíteni tudok (eddig egy nincs meg, abból jövő héten fogok vizsgázni menni) nekem az istenkirálysággal egyenlő egy olyan szakon, amit ráadásul mindenhol nehéznek mondanak. Én egyelőre inkább élvezem, hogy felnőtt vagyok, hogy a jó teljesítményem miatt azt tanulhatom, amit akarok, hogy valami olyanhoz van közöm, amit nem rázok ki a kisujjamból, sőt, sokszor nem értem meg elsőre és szenvedek vele, és hogy a szüleim is elismerően bólogatnak, ha kapok egy kettest, mert tudják, hogy tök sokan kivágódtak ezen a vizsgán, hogy dolgoztam ezért a kettesért, és hogy minden azt jelenti, hogy mehetek tovább, és így vagy úgy, de veszem az akadályokat. :D

Mivel a gimiben sem a jegyeimmel azonosítottam magam, nem érdekelt, csak az, hogy minél kevesebb UV-vel, csúszás nélkül, "jó" minősítésű diplomával végigcsináljam. (Mondjuk nem "estem" ekkorát, de volt, amiből megszenvedtem a 2-esért is:))

Szegénykém. :( Belédnevelték a maximalizmust, pedig nem az a normális. Soha nem értettem, hogy miért azt kell tanítani egy gyereknek, hogy ha nem tökéletes, akkor el van cseszve és hogy könyökölje le a másikat. Remélem, ki tudsz lépni ebből az egészből. Alapjáraton te se a jegyeiddel azonosítod magadat, egyszerűen csak beléderőltették. Nincs veled semmi baj, felnőtt ember vagy, majd ha elszabadulsz a családtól, rá fogsz jönni, hogy semmivel se vagy kevesebb vagy több a jegyeid miatt. :)