Ti élnétek ezzel a lehetőséggel?

Elég jól átgondolnám, a társaság miatt nem izgulnék, biztos,h. jó lesz későbbiekben a mostani sulidban is, viszont mennyire bírnál egy erősebb sulit, most milyen tanuló vagy?

Szerintem maradj ott, ahol vagy. Ha amúgy eszedbe se jutott abba az erősebb suliba menni, mert nem nézed ki magadból egyértelműen, hogy bírnád - mégpedig úgy, hogy közben még jól is tudd érezni magad, mert máshogy mi értelme? -, akkor csak azért, mert van egy üresedés... A közösség még persze, hogy alakul, emiatt ne izgulj.

"Nem tudom, h szeretem e a mostani gimimet." Ha nem tudod, akkor valószínű nem is szereted. Ha szeretnéd, akkor tudnád! Kérdés az, hogy mered-e kockáztatni a mostani státuszodat (kényelmedet, ami valamennyire azért már ismert) egy bizonytalan, de esetleg jobb minőségűért. Ha most kakukktojásnak érzed magad (és mindegy, hogy felülről, vagy alulról), akkor azt vállalod fel, hogy más közösségben is esetleg az lehetsz. Mert nem tudni, hova csöppensz. Ezért azt javaslom, hogy tekints magadba (önismeret!) és tedd föl a kérdést: vajon, ha változom/változtatok, akkor kevésbé lennék kakukktojás? Jó az nekem? Másfelől nézve, pedig ha Te változol, bárhol is vagy, a körülötted levők is változni fognak. Ily módon alakulhat a közösséged is. Mert tudnod kell, hogy mindig mindenki hat mindenkire, bár nem egyforma mértékben. Akár (számodra) rossz, akár jó irányban is. Rajtad is múlik, hogy mennyire hatsz a közösségre, s mennyire hat Terád a közösség. De ezt megtapasztalni csak egyféleképpen tudod: ki kell próbálnod! S tulajdonképpen mindegy, hogy melyik iskolában... Én a helyedben elmennék, mert új környezet, új emberek, minden új, s így 'új életet' kezdhetsz. No de nem vagyok a helyedben. Úgyhogy neked kell döntened: maradsz a régi megszokott, unalmas, néha kínos, de jó meleg kuckódban, vagy szerencsét próbálsz a vadidegenben, ahol tényleg minden/mindenki ismeretlen.