Szerintetek megéri orvosnak tanulni?

Nekem is nagyon sok rossz tapasztalatom van orvosokkal, felesleges lenne listáznom, na de álljon meg a menet.

Valaki írta, hogy milyen szemét a háziorvos, mert a drágábbat írja fel. És kőbe van vésve, hogy azt is vedd meg? Simán meg lehet kérni a patikában, hogy helyettesítsék valami olcsóbbal, akár vársz 1 napot mire kiszállítják, mert ez drága, ahogy az orvossal is meg lehet beszélni igazából. Egy szakorvosom volt, aki nem helyettesíthetőre beikszelt egy fogamzásgátlót, volt is belőle hiszti, de nem érdekelt, az én érdekemet képviseli, de ehhez ki kell nyitnia a betegnek is a száját, mert a diploma mellé nem kapnak gondolatolvasó készletet.

Amúgy nekem majdnem minden orvosom fiatal, akkor vállaltak el, mikor frissen kijöttek az egyetemről és sokkal jobban bízom bennük, mint az idősekben, mert látszik még rajtuk, hogy még lelkesek és nem fásultak bele a munkájukba. Nem mondom, sokkal többet kéne foglalkozni egyetemen a betegkommunikációval, mert a legtöbb probléma onnan ered. Viszont állami szinten kéne kezdeni valamit az ügyelettel és a mentőkkel, mert onnan vannak a legrosszabb sztorijaim.

Én most vagyok negyedéves.

A kommenteket lesz*rom, nem is olvasom őket.

Ha valaki megkérdezi a véleményem ismerősök/családtagok közül, elmondom, de ha kételkednek a szavamban, inkább holmi buta babonáknak/pletykák hiszne, akkor rájuk hagyom.

Én nem fogok beleőrülni más butaságába.

A kórházi gyakorlataim során pedig azt tapasztaltam, hogy az én hozzáállásom nagyon meghatározó abban, hogy a betegek hogyan viselkednek.

Szerencsére közvetlen vagyok, magabiztos, és szeretem ezt csinálni. Ezt pedig a betegek is látják, gyakran meg is jegyzik. Nem egyszer fordult elő, hogy olyan beteggel sikerült szót értenem, a compliane-ét/hozzáállását javítanom, akikkel addig egy csomó gond volt, kételkedtek, bizalmatlanok voltak. Ez az én tapasztalatom, de ezt látom az orvosok esetén is.

Ha a beteg az látja, hogy az orvosa tényleg odafigyel rá (nem értek ezalatt eget rengető dolgokat, csupán annyit, hogy meghallgatod a beteg mondandóját, adsz a szavára, válaszolsz, ha kérdez valamit), kicsit beszélget vele, magabiztos, akkor nagy valószínűséggel nem fogja vitatni a terápiát.

Van persze olyan, akire semmivel nem lehet hatni, a családtagokra sem, ezt el kell fogadni. Te végezd a munkád, tedd meg, ami tőled telik, de ha valakit nem tudsz jobb belátásra bírni, akkor ne rágd magad.

Aki ezzel a gondolattal nem tud megbarátkozni, az hamar ki fog égni.

Jó, egyelőre mindketten medikusok vagyunk, de ez a lényegen nem változtat.

Ez a megbecsülés dolog egy nagyon komplex probléma. Nem értem, hogy gondolják, hogy egy ilyen velejéig romlott rendszerben, pusztán az orvos személyisége által, hogy lehetne bármi is jobb. Mitől ne égne ki egy orvos ma Magyarországon. Működő egészségügyet, elegendő eszközt, gyógyszert, jólfelszerelt gyógyításra és gyógyulásra alkalmas munkakörnyezetet kéne biztosítani. Az élethosszig tartó tanulást, az életekről döntés felelősségét kompenzáló fizetéseket kéne adni. Akkor nem kényszerítenék bele az orvostársadalmat , hivatásukhoz nem méltó intézkedésekbe, és a betegeknek sem lenne annyi negatív élményük. Így azonban senki ne lepődjön meg, hogy valaki aki végig tanulta a fiatalságát, amiért cserébe megvetik, korszerűtlen eszközökkel lehetetlen körülmények között és éhbérért dolgoztatják a jószándéka és a tűréshatára végére ér. Az orvos is ember. Ez meglepő lehet egyeseknek. Az pedig elég naív gondolat, hogy az egészégügy mint szolgáltatás alanyi jog. Mindenhol fizetősek a legalapabb vizsgálatok is, hacsak Európát vizsgáljuk. Mondja erre az egyszeri magyar ember: " Na igen! De ott nem ennyit keresnek az emberek."...Nos igen kérem, de akkor ezért megintcsak nem az orvos a hibás. A probléma gyökere tehát sokkal mélyebben keresendő, mintsem az orvosi hozzáállásban. Szerintem.

(Egy hallgató)

#23 vagyok.

#24-es, ha ezzel az én válaszomra reagáltál, akkor félreértettél. Én most csak az orvos-beteg kapcsolatra tértem ki, meg hogy kell-e törődni a sok hülye internetes kommenttel, véleménnyel.

Nyilván ezer sebből vérzik a magyar egészségügy, és nagyon sz*r ma itthon orvosnak lenni.

De burnout sy. szempontjából akkor is nagyon fontos a hozzáállás, világlátás. Nem mindenkinek való ez a szakma, főleg Mo.-on nem.