Mi a teendő olyankor, ha uni-plus-on látom, hogy a leendő csoporttársaim 100%-a elkényeztetett, gazdag szépfiú illetve buta ribänc?

...Én pedig nem illek a sorba, ugyanis nincs pénzem, a viselkedésüket elítélem és idegenkedek tőle, sőt, visszataszítónak találom. Bulizni nem járok el, nem élek semmiféle tudatmódosítóval - alkohollal sem, kávéval sem -, és inkább "befelé élek", mint hogy azon görcsöljek, hogy másoknak megfeleljek.

Tartózkodom elítélni embereket első ránézésre, de már a rendőrségnél is alapelv, hogy "mindenki olyan, amilyennek látszik" ( = "a kispályás bűnöző úgy néz ki, mint egy bűnöző"). Illetve, nevek alapján szétnéztem a facebook profiljaik közt (micsoda kukkoló és stalker vagyok), így valamennyire beleláttam az "életükbe", és azok alapján írom ezeket.

Eddig egész életemben a legfőbb problémám és kérdésem az volt, hogy "mit tehetnék még azért, hogy műveltebb legyek", "hogy lehetnék jobb ember", "hogy segíthetnék leginkább másokon", "hogyan érthetném meg jobban az embereket"... és hasonló kérdések.

Most pedig belecsöppenek egy ilyen társaságba. Egyébként jogászképzésről van szó.