Orvosok, orvosnak tanulók, lehet pár kérdésem?

Annak való az orvosi, aki az akar lenni, és van benne elég kitartás. Na meg nem teljesen idióta. Nem kell zseninek lenni, de azért valamennyi IQ szükséges hozzá, mert hát annyira nem egyszerű bekerülni.

Szerintem azért kicsit túl van misztifikálva ez az egész orvosi téma:D Nem azt mondom, hogy könnyű, mert természetesen nem az.

De ezek a "egész nap és még éjjel is tanulni kell", meg " az embernek nem lehet mellette élete", meg "soha nem mehet bulizni, mert mindig csak tanulni kell" szövegek teljesen kiakasztanak....

Bár biztos függ az ember képességeitől is az, hogy mennyire terheli le, de azért nem kell lemondanod mindenről:D

Amúgy én nagyon szeretem, sosem bántam meg egy percre se, hogy ezt választottam. Nem is tudok mást elképzelni, pedig elég későn jöttem rá, hogy mit is akarok.

Az első két év kicsit szívás, mert gyakorlatilag csak alapozó tárgyak vannak. Csupa olyan dolog, aminek nem igazán érzed a közvetlen hasznát. Biológia, kémia, fizika... De persze véletlen se csak azok a részei, amikről azt hiszed, hogy lényegesek:D Kémiából még a galvánelemeket is vettük -.-

Az anatómia azért kicsit feldobja a dolgot, attól legalább érzi az ember, hogy tényleg orvosi egyetemen van:D

Szóval az első két évben szerintem sokan csalódnak. Akik azt várják, hogy majd rögtön betegeket vizsgálunk meg diagnosztizálunk, az elég nagyot koppan:D

Ráadásul nem is éppen egyszerű, hiszen az anatómia teljesen új, ráadásul rengeteg anyag, a többi tárgy sem kevés, és még csak nem is túl érdekes (bár a bioszt szerettem:). Bele kell rázódni...

Nekem azért volt nehéz, mert gimiben megszoktam, hogy kb. nulla erőfeszítéssel jó jegyet kaptam. Óra előtt elolvastam az anyagot, aztán lefeleltem ötösre.

Hát hagy ne mondjam, ez egyetemen nem elég:D Ott már tényleg le kell ülni és tanulni.

Az volt a vicces egyébként, hogy totál azt hittem (a rémhírek miatt ugye), hogy egyetemen nem lehet jó jegyet kapni, örülni kell a kettesnek és kész.

Aztán mikor az első anatómia demonstrációmra (orvosin így hívják a számonkérést) ötöst kaptam, tökre feldobódtam. Azért ez meg is adta a lendületet:)

Szóval az első két év amolyan "legyünk túl rajta" dolog, de persze élveztem azt is:) Jól összekovácsolódtunk a csoporttal (kb. 15 fős csoportokra vagyunk bontva a gyakorlatok miatt):)

Na meg a nyári gyakorlat volt még klassz:) Ha jó helyet választasz (nekem szerencsére sikerült:D), akkor sok mindent láthatsz/csinálhatsz:)

A harmadév már jobb, bár nálunk az a legnehezebbnek mondott év. A másodév vége sem volt éppen gyerekjáték a 3 szigorlattal, de harmadévben csúsznak nálunk a legtöbben (de a többi egyetemen az első két év a legnehezebb).

De szerintem a nehézségei ellenére is sokkal jobb volt, mint az első kettő:D A patológiát pl. imádtam, főleg a gyakorlatokat. Érdekes volt, ráadásul a gyaktanár is akkora jóarc volt, hogy hihetetlen:D

Most negyedéves vagyok, kezdem úgy érezni, hogy lassan célba érek:) most már van egy csomó klinikai tárgyunk (szülészet, belgyógyászat, sebészet, pulmonológia, ortopédia stbstb.), szóval most már tényleg orvosi hangulata van a dolognak. Ráadásul a nyomás sem olyan nagy már, mint az első 3 évben.

Ugyanis az első 3 évben ha vmi tárgy nem sikerül, akkor az általában csúszással jár. Csak első félévben lehet tologatni a tárgyakat, de ha év végén a szigorlatok nem mennek, akkor bizony egy év mínusz.

Most már nincs olyan tárgy, amit ne lehetne tologatni.

Na nem mintha erre gyúrnék egyébként, de azért kicsit megnyugtató.

Hmmmhmm...mit meséljek még..

Arra számíts, hogy sajnos az orvosi még államilag támogatotton sem olcsó. Sajnos a könyvek ára a csillagos eget verdesi, és hát nem egy darab kell belőlük...

Sztem első évben 80 ezer simán elment könyvekre.

Nah, azt hiszem elég sokat írtam. Sajnálom, hogy nem lett vmi összeszedett:D

Kicsit könnyebb lenne, ha konkrét kérdéseid lennének:)

Szóval ha eszedbe jut vmi, szívesen válaszolok. De így általánosságban beszélni elég nehéz:)

A SOTE-s kolléga leírta, hogy mi a fehér. Akkor én írom a feketét.

Most vizsgaidőszak közepén a gyógyszertan szigorlatom előtt nem lesz nehéz. Készülj fel rá, hogy az első két évben orvosin nem orvost, hanem hmmm a franc se tudja mit képeznek. Talán vegyészt. Szakmailag az anatómián, az élettanon, és a biológián kívül az első két évben értelmes tárgy nem nagyon van. Magolod a biokémia néven futó orbitális marhaságot, amit nem is orvosok hanem vegyészek tanítanak (akik nagy ívben tojnak arra, hogy orvosi szempontból mi a fontos), és imádkozol, hogy ne csússz meg. Egyébként csúszni kétszer lehet, az állam két extra félévet finanszíroz, ha többet csúszol, akkor fizetheted a plussz félévekért a milliókat. A tárgyak az első három évben egymásra épülnek, ha egy nincs meg csúszol. Élő beteget harmadik évig nem lát az ember, habár sokat lehet boncolni anatómián. Én szerettem, de volt pár ember, akinek nem jött be. Harmadévtől már kicsit több értelmes dolgot tanul az ember, bejön a patosz, ami egyébként iszonyatosan nehéz, de egész érdekes. Továbbá ott a kórtan az én személyes kedvencem, az első olyan tantárgy ahol az számít, hogy tudsz e gondolkozni, nem pedig az, hogy tudsz e seggelni. Negyedévben ott a gyógyszertan. Most éppen arra készülök, 11 A4-es oldal csak a hatóanyagok felsorolása... Az anyag teljes megtanulása mission impossible, megtanulod, elfelejted, újra megtanulod, újra elfelejted. Fogalmazzuk úgy, hogy nagyon nem élvezem. Itt már vannak klinikai tárgyak is, kardiológia, fül-orr-gége, ortopédia, ezek érdekesek és hasznosak is. Ráadásul azért át lehet menni a vizsgáikon, nincsenek irreális elvárásaik.

Ami a társaságot illeti, az orvosokról alkotott tévképzeteket dobd ki. Ez nem az a tipikus kultúrált társaság, mint amit elképzelnél. Vannak normális emberek szép számmal (én itt kötöttem életem első igazi barátságait), viszont nagyon sok barom is van, akiknek semmi keresnivalója se lenne az egyetemen, mert bunkó és zéró empátiával rendelkezik, vagy mert hülye mint a segg, de apuci és anyuci pénzeli. Drága csoporttársam egy hónapja az egyik betegünknél sikeresen elérte például, hogy a hölgy kijelentette, medikust többet az életben nem akar látni... Na ez van vidéken. A pestiek esetében ehhez kell hozzáadni a „mi vagyunk az istencsászárok” mentalitást és a többi egyetem lenézését. Én már hallottam olyan mondatot, hogy "Ja te csak pécsi vagy?"

Ami viszont jó, az a tényleges munka, amit csinálni szeretnék. A betegekkel való kommunikáció, az hogy kitalálod, hogy mi baja lehet, és hogy azt hogyan lehetne gyógyítani.

Összességében én azt tudom mondani, hogy vedd az első válaszoló hozzászólását, aztán vedd az enyémet és a kettőt átlagold.

Ha újra kellene kezdenem, azt hiszem még egyszer az orvosit választanám, mert más nem érdekel, ezt szeretném csinálni. De most per pillanat rohadtul nem élvezem. :-D

Második:

Kikérem magamnak, nem vagyok SOTÉ-s!:D SZTE-re járok.

Egyébként kb. ugyanazt mondtam el mint te, csak kicsit pozitívabban:D Szerintem spec. a farma nem rossz. Nehéznek nehéz, főleg azon tudok kiakadni, hogy milyen idióta hatóanyag nevek vannak. De attól még érdekes:) Jó tudni, hogy mit mire adnak, hogyan hat stb.

De tényleg sok. Kidolgoztam az összes tételt az év folyamán, pontosan 300 gépelt oldal (és ez ugye csak a vázlat, tehát konkrétan az, amit meg kell tanulni:D).

"Kikérem magamnak, nem vagyok SOTÉ-s!:D SZTE-re járok."

Bocsánatodért esedezem! :-) Csak a pestiek mondogatták mindig, hogy ilyen meg olyan demójuk van, azt hittem ez kifejezetten pestre jellemző számonkérési forma, mert nálunk nincs.

Ja gyógyszertan, én cetli párti vagyok, egyik oldalán a hatóanyag, másik oldalán dinámia, kinetika, indikáció, mellékhatás. Jelenleg kb. 20 centi magas tornyocskát tudok belőlük építeni. :-D

A bocsánatkérés elfogadva:D

Nálunk is demó van. Az hittem, hogy minden orvosin demó van:D

A cetlizés jó, én is csináltam párat. Bár nekem csak az egyik oldalon a hatóanyag, a másikon a típus (béta-blokkoló, ACE-gátló stb.) van.

Lehet célszerű lenne olyat csinálni, mint amilyet te, de már vizsgáid nincs időm:D De legalább a tételek ki vannak dolgozva, és nem kell a könyvben mg az órai jegyzeteben kurkásznom:D

Bocsánat az offért:)

"Mennyire van különbség két egyetem között?"

Jó kérdés:) Szerintem nem sok ember van, aki mindkettőt próbálta:D Anélkül meg nem lehet objektív véleményt alkotni.

Szerintem alap, hogy minden egyetem saját magát fényezi. Szóval a saját egyetemén mindenki azt hallja, hogy az a legjobb:D

A saját véleményem meg az, hogy nem lehet egy egyetem mindenben a legjobb. Vhol jobb az egyik tárgy, vhol jobb a másik. Valahol jobb az elmélet, vhol jobb a gyakorlat.

Vhol az egyik tárgyat veszik komolyabban, vhol a másikat:)

Én spec. nagyon szeretek Szegeden tanulni, de gondolom a pécsi kolléga (kollegina?:)) is szereti a saját egyetemét:D

"Mennyire van különbség két egyetem között?"

Hát Szeged a napfény városa, de mivel Tisza partján a sör is halszagú, ezért mindenki pécsi akar lenni. :-D

Amúgy a viccet félretéve nem tudom. A szegediek általában jó arcok, és úgy tűnik, hogy nagyon jó náluk a diákélet, habár ilyen téren Pécsnek sem kell szégyenkeznie. Ami az oktatás színvonalát illeti az egyetemek nagyjából egy szinten vannak. Igazából most udvariaskodhatnék, hogy Szeged jobb, de őszintén szólva fogalmam sincs, erre igazából olyan tudna válaszolni, aki mind a két egyetemen megfordult. Én azt tanácsolom neked, hogy ne egyetemet, hanem várost válassz. Találd ki, hogy Pécs, vagy Szeged e a szimpatikusabb, mint város, és az alapján dönts.

Igenigen, várost válassz, ne egyetemet!:) Mert mindkettő jó, mindkettő értékes diplomát ad, mindkét helyen jó a diákélet:)

Az, hogy neked melyik város jön be jobban, azt neked kell eldönteni:)