Miért mondják hogy tanárnak csak az megy akit nem vesznek fel máshová?

Talán arra gondolnak, hogy akinek bölcsészként vagy valamilyen természettudományos területen nincsenek olyan jó képességei, hogy tudományos munkát végezzenek, azok nem tudnak mást csinálni, mint hogy tanítanak.

Ez persze hülyeség; egyrészt még bölcsészek számára sem csupán kutatómunka és tanári munka az alternatíva. (pl. nem egy ismerősöm valamelyik minisztériumban dolgozik, de cégekhez is sokan eljutottak) Másrészt sokuknak tényleg az az álmuk, hogy tanárok legyenek.

Hát, azért nem kis egozimusra vall, ha már a tanárképzés elsősorban az ELTE-t jelenti, amikor más egyetemek is szolgáltatnak bőven tanárokat.

Az ELTE bölcsészképzésével vannak bajok, mert a színvonal közel sem a legmagasabb (de ez szakonként nagyon változó). Ha a tanárképzéssel gond van, akkor ennyiben, de nem magával a tanárképzéssel, hanem a bölcsészképzéssel. De az, hogy valaki milyen bölcsészként, nem feltétlenül árulja el, milyen lesz tanárként.

A tanárit néhol sokkal nehezebb elvégezni, mint a sima Bsc-t. Pl. biológia szak az egyik legnehezebb szak Mo-n, alapból csak kevesen tudják elvégezni, de aki tanári szakirányra megy (tehát nem sejt és molekulárisra vagy szupraindividuálisra), annak ugye fel kell venni egy másik szakot is. Itt általában kémiát, magyart, matekot szoktak, amik a magyar kivételével mind nehéz. A magyar csak azért, mert sok olvasnivalójuk van és biológia szakon örül az ember, ha a saját kötelező tantárgyának a vázlatára marad ideje, nem hogy h.lye könyveket olvasgasson. viszont aki infóra megy, annak meg már rögtön programoznia kell stb.

Szóval ez egy h.lyeség, hogy minden tanár buta. Nyilván egy bölcsész szakot vicc elvégezni, ha tanárnak megy utána, ha nem, de egy TTIK-t ne hasonlítsuk már össze vele. És az eltéről meg annyit, hogy csak a neve nagy (bár már az sem), tudásban már rég megelőzi az összes egyetem. már már ciki oda járni.