Miért osztályozzák a testnevelést, és miért kell a gyerekeket olyan dolgokra kényszeríteni, amit nem akarnak megtenni?

Gondolok itt például a gerendára, szekrényugrásra, talajtornára. Én szeretek mozogni, rengeteget biciklizek, atlétizáltam is évekig. De minden évben a téli hónapokban rettegve mentem testnevelés órákra, mert jöttek a különböző számomra félelmetes sportágak. Tériszonyos vagyok, így nem szerettem felugrani a gerendára, nem merek kézen állni stb. De mivel jegyet kaptunk rá, ezért próbálkozni kellett. Nem egyszer estem le a gerendáról, és ütöttem meg magam. Kézenállásnál is sikeresen vertem össze magamat. Nemet nem lehetett mondani, mert ordított a tanár, hogy csináljam. Miért nem az a lényege a testnevelésnek, hogy mozogjanak a gyerekek? A másik, amin kiakadtam, hogy arra kaptunk jegyet, hogy ki milyen gyorsan tud lefutni másfél km-t. Nekem ment, de voltak olyan osztálytársaim, akik egyszerűen képtelenek voltak a gyorsabb eredményre, és egyest kaptak, így év végén kettesre akarták lezárni őket.

Nem lehetne tenni valamit az emberségesebb testnevelésért? Engem már nem érint a kérdés, de szívesen várok véleményeket, hogy mások szerint is szükség van-e változtatásokra, vagy jó ez így?