Milyen érzés volt, amikor megtudtad, nem oda vettek fel, ahova szeretted volna?

Mindenképpen a SOTE-ra akartam menni, pedig tudtam, hogy nem sok esélyem van. Mégis azt jelöltem meg... Aztán az lett, hogy sehová sem vettek fel :) Édesanyám sokkal jobban el volt keseredve, mint én. Még sírt is, engem viszont nem hatott meg. Nem bántam meg, hogy ez történt, mert vagyok olyan talpraesett, hogy így is megtaláljam a helyem az életben. Azóta dolgozom.

Ezekkel a diplomákkal azonban az ember nem sokra megy (tisztelet a kivételnek vannak még nívós iskolák), mert szinte mindenkihez hozzávágják. Szerintem nagyon sokan tudnánk olyan csoporttársról vagy olyan egyetemistáról mesélni, akinek nem ott lenne a helye, mégis diplomát fog kapni.

Ez magánvélemény :)

Remélem attól, hogy nem vagyok egyetemista, még a segítségedre voltam!