Nagyon rossz érzés ez, vagy csak én túlzom el?

Ha annyira zavar, akkor itt van előtted egy év: tanulj, ismételd meg az érettségit, szintemelőzz, nyelvvizsgázz. lesz mindjárt egy csomó plusz pontod, és nagyobb eséllyel vesznek fel jövő szeptembertől valahova.

Csak zárójelesen: Általában aki alig üti meg a felvételi mércét, az nem szokta bírni az egyetemet. Persze, lehet örülni, hogy bekerült valaki, de végig is kellene csinálni.

Figyelj...én most jelentkeztem másodjára, idén sem vettek fel. Tavaly szeptemberben nekiálltam egy OKJ-s képzésnek, ami nagyon nem tetszett, februárban ott is hagytam. Újraérettségiztem, van nyelvvizsgám is, de a ponthatárok az egekbe szöktek(ahová jelentkeztem). Én sem tudom még mihez kezdek, valószínű elmegyek dolgozni, és jövőre megpróbálom harmadjára is.

Kicsit el vagyok kenődve, de még van bennem egy kis elszántság. Ne aggódj, egyszer minden probléma megoldódik valahogy...

Biztos vannak olyan szakok, amihez lenne elég pontod, azok között kell keresgélni. Ha túl magasra rakod a mércét, csak csalódás lesz. Persze az álomszakjaidat is beírhatod a felvételi lapra, mert ki tudja hogy másodszorra sikerül-e (ebben az évben mehetsz újra érettségizni, nyelvvizsgázni a több pontért!) , de ha megint nem jönne össze, írj be olyan szakokat is, ahova biztosan felvesznek.

Ha meg nincsenek ilyen szakok, mert annyira kevés pontod van... akkor bocsi, de azt kell mondanom, hogy nem is való neked az egyetem/főiskola...

Dolgozni kell!

Én is nagyon el vagyok kenődve, most jelentkeztem először a fősuliba, mert eddig kerestem a nekem valót, és meg is találtam a szoc munkát, már dolgozgattam is a szakmában és azt találom sértőnek, hogy pont engem nem vesznek föl, mikor én tudom miről van szó, és a sok kis stréber akit meg fölvettek tuti kibuknak, mert ez egy érzelmileg megterhelő szakma. (Én most csak szoc. asszisztensként működök.)

Azért meg bocsásson meg az ég, hogy anno nem nyaltam fényesre az összes tanár fenekét érettségikor, és ezért vannak szar pontjaim.

Szia!

Engem sem vettek fel, 2 ponttal csúsztam le. Picit megértelek, de nem így kell felfogni. Keres valami munkát, mellette feltudsz készülni egy nyelvvizsgára, amire a későbbiekben úgyis szükséged lesz, és még ott van az újra érettségizés lehetősége is. Sok ember van akinek nem sikerül elsőre, mégis boldog ember lesz az életben. :)

Nem olvastam végig a válaszokat, de leírom én hogy jártam 18-20 évesen.

Érettségi szóbeli írásbeli között anyám kirúgott otthonról, aztán el lehet képzelni, hogy jól el is toltam az érettségim, pedig 4,2 voltam, de mindig 4 egész felett és csak 3-ra érettségiztem. Így fősulira sem vettek fel (tanár akartam lenni) Aztán 2 évig meló...stb és 2 év múlva felvettek, de ekkor már jogra jelentkeztem, mert rájöttem a tanári pálya nem nekem való. Ez idő alatt egy cégnél forgalomtechnikával foglalkoztam és tapasztalatot gyűjtöttem, majd 6 év tapasztalat után bejutottam egy állami céghez, ami elég jó fizetést jelent. Most babázok itthon, de a főnökeim visszavárnak magasabb posztra, ha minden jól megy. Akiket akkor felvettek semmi tapasztalattal meg nyitogatják anyuék nekik a vállalkozást több kevesebb sikerrel és ha szülők nem lennének szerintem nem sokra vihetnék.

Én önerőből + később a (mostmár) férjem is bekapcsolódott elértem ugyan azt.

Akkor ugyan ilyen sz@rul éreztem magam mint te, de sikerült jól kijönni belőle. Ebbe beletartozik persze, hogy meló mellett suli meg diákhitek :S, de valamit valamiért.

Hosszú lenne az élettörténetem leírni, de biztatásnak szántam így röviden és nem szabad irigynek lenni, mert nem tudhatod, hogy mi vár rájuk.

Ez elég sz@r duma, de majd nézd meg ezeket az embereket 10 év múlva.

Én akiket akkor irigyeltem, hátam közepére nem kívánnám az életüket...

29/N