Mi a különbség a következők között: -Alapképzés -Egységes, osztatlan képzés -Mesterképzés -Felsőfokú szakképzés?

alapképzés: ált. 3 éves, főiskolai diplomát kapsz a végén.

mesterképzés: alapképzés után lehet rá menni, ált. 2 éves, és a végén egyetemi diplomát kapsz.

osztatlan: nincs külön alap és mester, hanem egyben van, és a végén egyetemi diplomát kapsz.

felsőfokú szakképzés: nem diplomát kapsz, hanem csak felsőfokú szakképesítést.

Alapképzés (A)

Az alapfokozatot (bachelor) nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, mellyel lehetővé válik a végzés utáni elhelyezkedés. Az alapszakok egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújtanak a tanulmányok azonnali, vagy későbbi folytatásához, tehát a mesterképzésen való továbbtanuláshoz. Időtartama az adott képzéstől függően 6-8 féléves lehet.

Mesterképzés (M)

A mesterképzésben (master) a szakmai specializálódásra, elmélyültebb tudás megszerzésére van lehetőség. Ilyen típusú szakokra valamelyik alapképzés elvégzése után vagy legalább azzal egyenértékű, vagyis főiskolai diplomával nyílik mód. A hallgató mesterszinten az általa elvégzett alapszakkal azonos, vagy attól eltérő területen is folytathatja tanulmányait. (Elképzelhető például, hogy egy alapszakos oklevéllel rendelkező műszaki menedzser műszaki vonalon megy tovább, és az is, hogy közgazdasági mesterszakon szerez mesterfokozatot.) A mesterszakot végzettek előtt két lehetőség áll: munkába állnak vagy folytatják tanulmányaikat doktori képzésben (természetesen van lehetőség a kettő vegyítésére is). A mesterképzés 2-4 féléves lehet, ez alól kivételt képez a tanárképzés, amely 5 féléves is lehet.

Egységes, osztatlan képzés (O)

Néhány szakon ún. egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők. Ezek a szakokon gyakorlatilag érettségivel lehet megszerezni a mesterfokozatot. Ennek köszönhetően az ilyen szakokon a képzési idő 10-12 félév.

Felsőfokú szakképzés (F)

A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények és - velük együttműködésben - egyes középiskolák által végzett olyan képzés, amely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Akárcsak az alapszak, ez a képzési forma is érettségire épül, viszont csak két éves. Az ilyen szakok elvégzésével a részt vevők olyan végzettséget kapnak, amely képessé teszi őket az azonnali munkaerő-piaci elhelyezkedésre, de megkönnyíti a továbbtanulásukat is a felsőoktatási intézmények valamelyik alapszakán. Ráadásul a képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe, illetve az új képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, pl. ha a felsőfokú szakképzés követelményei jobban megfelelnek a hallgató igényeinek. A felsőfokú szakképzés nem ad felsőfokú végzettséget (diplomát), azonban szakmát igen.