Budapesti Műszaki Egyetem diákélet? Mindent tudni akarok.

Lehet nem ez a tipikus, sőt biztos, de leírom én is egy napom.

Ébresztő kelt fél nyolckor, nagyon álmos vagyok, kinyomom 2 órára, úgyis csak előadás az első óra.

Ébresztő 2: fél 10 van, xy gyakorlat van - á, be kéne menni, nem soká zh. Á, de pont mondta a tanár, hogy katalógus csak statisztika miatt van, retorzió nem jár hiányzásért, az anyag úgyis fent van a neten. -> maradok az ágyban, tévézek.

11 óra: kezdek nagyon éhes lenni, ráveszem magam, hogy kikeljek az ágyból. Ébresztő zuhany, öltözés. A kis mozgás kicsit elmulasztotta az éhséget, megfeledkezem a reggeliről.

Fél 12: számítógép bekapcsol, nézzük meg mi történt a nagyvilágban, míg aludtam. E-mailek, hírek olvasása, teve megetetése stb. Közben a kávém is lefőtt, kimegyek cigizni egyet. Összefutom a szomszédommal, kiülünk a kerti padra beszélgetni.

Fél 1: hmmm, sikeresen kihagytam a 3. órámat ma már, na együnk valamit most már tényleg...

2-re bemegyek az egyetemre egy dögunalom gyakorlatra, 4-re végzek. Hazajövök, konstatálom, hogy ma sem csináltam semmit. Leülök tv-zni, telefonálgatok ismerősöknek, este összefutunk sörözni, vagy találkozom a barátnőmmel. Este még fent maradok 2-3-ig, híreket olvasok, böngészek a neten, tv-zek, filmet nézek.

A másnap hasonlóan kezdődik, de valami csoda folytán bemegyek már délre. Látom mindenki tanul valamit. -Kérdezem mit tanultok? -2-től zh-t írunk xy-ból. - Ahha.

No, hát se jegyzetem, se semmim, már felesleges tanulni rá. Szerencsére könnyű a zh, aki egy rendes gimnáziumból jött annak nem adja fel, csak szövegértés az egész. Simán megírom 3-asra. A sok szakközepes, akik fenn hordják az orrukat, hogy ők micsoda szakmai tapasztalattal jöttek, meg szenvednek vele, majd pót-pót zh-n megírják éppen 2-esre. Hát igen, csak az általános műveltség hiányzik a nagy szakmai tapasztaltuk mellől...

Zh után gyorsan haza is megyek, elég volt mára a fáradalmakból.

Másnap: á csütörtök van, reggel fél 8-ra ébresztő. Van első órában gyakorlat, katalógusos, már így is sok hiányzásom van - be kell menni.

Teljesen álmosan, totál kialvatlan vérben úszó szemekkel beülök. Katalógusra gyorsan felkerülök, aztán a tanár első hátat fordításánál kisunnyogok a teremből.

Na van szűk 2 órám a köv. gyakorlatig. Irány a büfé, reggelizünk.

10:15, kezdődik a második órám, látom, nincs a tanárunk, össze leszünk vonva gyakorlaton - azzal a lendülettel megyek ki a parkba kifeküdni egy padra. Nézem a többi embert ahogy mászkálgatnak stb.

12:15 - áá előadás jön, ezt inkább hanyagoljuk, neten úgyis fent van a hefop jegyztet, irány ebédelni valamit. 2-ig degeszre eszem magam, majd beülök az utolsó gyakorlatomra, aztán szépen hazacammogok.

Péntek: csak 2 előadásom van, kizárt, hogy bemenjek, szépen alszom délig, aztán megint egy kávéra kimegyek a kert beszélgetni a szomszédokkal.

Ez így elég furának hangozhat, kell is egy pár félév mire kitapasztalod, hogy melyik tantárgy milyen, mennyit kell rá tanulni, bejárni stb. Ha tudod a határokat aranyéleted lehet.

Én a Közlekedésmérnöki Karra járok, úgyhogy csak erről tudok nyilatkozni.

Én némileg másképp élem/éltem az egyetemi életem, mint az első hozzászóló. Én nem vagyok egy lógós típus, nagy általánosságban elmondható, hogy bejártam az órákra, hiszen ez volt a dolgom. Így otthon is némileg könnyebb dolgom volt az egyéni tanulással, hiszen nem kellett még külön az anyagot megszereznem (netről, csoporttársaktól). A legfontosabb dolog, amire az egyetem megtanított az az, hogy tudni kell a fontossági sorrendet felállítani. Sajnos én is minden egyes félévben beleestem abba a hibába, hogy gyakorlatilag az utolsó pillanatokban csináltam meg mindent, és emiatt persze előfordult, hogy egy-egy órára nem mentem be. De akkor éppen más volt a fontosabb.

Ennek ellenére nagyon jó szívvel fogom visszaemlékezni az egyetemi éveimre, nagyon sok mindenre jutott időm a tanulás mellett. Most írom a diplomamunkámat, egy év csúszással sikerült befejeznem az egyetemet. És azért bele kell azt kalkulálni, hogy túl sokat csúszol, akkor kifutsz az államilag támogatott időből és fizetheted a félévi 300e Ft-ot...nem biztos, hogy megéri rendszeresen olyan életet élni, mint az első hozzászóló.

Sok sikert!

Én nem azt mondtam, hogy lógja szét magát, hanem azt, hogy ha megtalálja az egyensúlyt, akkor nagyon jó élete lehet. Nekem így jól működik dolog, nem hinném, hogy ezért én rosszul végezném a dolgom. Ahogy mondták is: egy jó mérnök lusta, lassú és precíz.

Mindenkinek egyénileg kell kitapasztalni azt, hogy mennyi tanulás kell egy-egy tárgy teljesítéséhez, kinek több, kinek kevesebb. A tanulási módszerekben is van eltérés, van aki szeret bejárni előadásokra és figyelni, van aki meg inkább otthon olvasgatja a jegyzetet.

Az érdeklődés is nagyon fontos. Én pl. azért nem járok előadásokra mert annyira, de annyira nem érdekel az egész mérnökség. Vélhetőleg itt is fogom hagyni az egyetemet. Nem azért mert nem megy, nagyon is jól megy, de egyszerűen nem érdekel. Bár, ha már itt voltam pár évet, akkor lehet be is fejezem, nem tudom még.

Mindig is elképedve néztem az évfolyamtársaimat, hogy milyen élvezettel hallgatják a tanárt. Ezért nem ők a hibásak, én nem vagyok elég érdeklődő.

Hogyha egy picit komolyan veszed és nem tanulsz meg mindent úgy félórán belül, akkor nem lesz azért akkora hawaii. Kb az első 3 héten úgy ahogy lehet lustálkodni, utána beindulnak a zh-k. Én építőkaros vagyok, itt eddigre már kiadják a házikat, 6-7-8 héten határidők, első adag zh-k, majd egy kicsit keményebben ismétlődik ez 10-11-12 héten 13-14 héten pedig nem fogsz aludni, mert házizol és tanulsz. Ja és csak jó esetben tudsz megírni jól öt zh-t egy hét alatt. NEM TÚLZOK! Megnézheted a naptáramat. Szépen kifejezve, 10 héttől kezdve úgy sz*psz mint az állat, majd a vizsgaidőszak felüdülés lesz. ( Értem ezalatt azt, hogy alhatsz éjszaka, és nagyrészt tudsz egy dologra koncentrálni..) Örülsz ha vizsgaidőszakban egy hétre csak egy vizsga jut.

Jó kis hely, de nem adják ingyen a diplomát. Én most szeptemberben leszek negyedéves, elvileg csak egy félévet csúszok és már "eléggé" várom a végét.

Üdv.

Igen, az szerintem is nagyon fontos, hogy megtaláld az egyensúlyt tanulás és lazulás között, természetesen ez mindenkinél máshogy van, valóban magadnak kell kitapasztalnod.

Az építőkaros válaszolóhoz hozzáfűzném: sajnos így igaz, amit leírt, én is alá tudom támasztani ezt, a közlekkaros is ilyen az élet. Valóban nem adják könnyen a diplomát. De ettől nehogy megijedj kedves kérdező, ha érdekel a téma meg odafigyelsz egy kicsit, hogy ne csússzanak ki a kezed közül a dolgok, akkor biztosan meg tudod csinálni az egyetemet.

Én pl. csak délután, este tudok jól tanulni, ezért is jártam kevesebbet bulizni, sokszor és sokat éjszakáztam házi feladatokkal, zh-ra való készüléssel.

Az egyetemi élettel kapcsolatban még egy jó tanácsot adnék, ami a későbbiekben is hasznos lehet szerintem: mindenért meg kell dolgozni az életben és tenni kell érte, olykor áldozatokat kell hozni a sikerért. Tudom, hogy közhelyesen hangzik, de igaz. És fontos, hogy ezt időben felismerd.

Melyik karra jelentkeztél egyébként?

Az utolsó: :-))) Ebben is sok igazság van.

A másik fontos dolog az egyensúly mellett a rugalmasság. Bármikor közbejöhet valami, vagy nem úgy alakul, a tanár máshogy gondolja, stb...és neked tudnod kell majd gyorsan alkalmazkodnod a változó körülményekhez. De ettől sem kell megijedni, mert mindent meg lehet oldani, és olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogy:-)

gépész vagyok.

leírom zanzásítva egy hetem:

hétfő: 10re megyek egy előadásra, aztán jön egy dögunalmas gyakorlat, aminek a második felét általában ellógom. 4től labor, óra előtt tanulok rá.

kedd:8-14ig előadás, az elsőre nem szoktam bejárni, csak a második kettőre. hazamegyek és rajzolok másnap kell leadni a rajzokat.

szerda:első óra előadás, kihagyom. második óra gyak, leadom a rajzom. aztán déltől mégegy gyak ide bemegyek.

csüt és péntek: 8-10ig előadás, ha van kedvem bemegyek ha fáradt vagyok akkor nem.

persze van egy két óra amiket le sem írtam, mert még egyszer sem voltam bent:)