Anyukák! Ti mit gondotok erről?
Édesanyám kérte, hogy írjam le, ki hogyan oldaná meg ezt a problémát:
kis tesóm 7éves, most elsős. egyik este elmondott anyának egy "titkot". Sírva mondta, hogy vigye el az iskolából, és segítsen rajta, mert ő nagyon fél a tanítónénitől. Anya kérdezte, hogy miért?
Azt válaszolta, mert nagyon kiabál és ordítozik, ha valaki rossz.
Kérdezte anya, hogy "veled is szokott kicsikém?"
Mondta, hogy vele nem (ő jó kisfiú egyébként) csak mikor a többiekkel ordítozik, akkor nagyon megijed!
A héten későn öltözött át tesiórára (sajnos családi vonás a lassúsága) és 50!!!!! guggolást kellet megcsinálnia, és alig bírta, mert már nagyon fájt a lába.
A reggeli elválással is gondok vannak, pityereg minden reggel, mint kiderült azért, mert fél, hogy ha nem tudja mi a feladat, vele is nagyon kiabálni fog a tanítónéni.
Van mikor már háromnegyed 8kor, bent van a tanár, és adja nekik a feladatot, (mikor elvileg 8kor kezdődik a tanítás, és háromnegyedre kell menni...)
Anya elszokta hordani egy Kineziológushoz, szerepjátékokat játszanak, hogy növeljék a gyerekek önbizalmát. Kis tesóm egy hihetetlen érzékeny gyerek (és nem azért, mert elkényeztetett), olyan szintem, hogy naplót kell neki írnunk, mert még a kis emlékeit is félti, hogy ne vesszenek el. A kineziológus is azt mondta, hogy ő az első találkozásnál észre vette, hogy kis tesóm fél a tanítónénitől, szorong. És ezt meg kell beszélnie a tanítónénivel, és neki kell megoldani. Ez a foglalkozás egyébként ezért is van, hogy megtanulja kezelni ezeket a helyzeteket.
Másik probléma: szabály az iskolában, hogy a szülő NEM mehet be a folyosóra, szegénykém hagyja, hogy sodorja az ár, lökik arrébb a többiek. (hozzáteszem van olyan szülő, aki állandóan bent van a terembe, anya meg ha be mer menni.. "viszont látásra anyuka"
szóvá tette a tanítónéninek, aki azt mondta, hogy túl aggódó anya, ő ezt be is vallotta, de kérte a tanítónénit, hogy nem pedagógiailag, hanem emberileg kér segítséget, és azt is mondta neki anyu, hogy azért ne fizikailag büntesse már (tesi óra) adjon neki fekete pontot, de ne csináltasson már vele annyi guggolást, hát egy felnőtt ember nem tud annyit megcsinálni a kondiban!!! Szerinte, csak 20 guggolást adott neki, hát biztos a gyerek hazudik, pláne sírva..... meg nem is egy hazudós típus.
Meg egyébként is olyan ez az iskola, hogy úgy kezelik azokat a csöpp elsősöket, mint valami meglett felnőtt embereket. Azért szerintünk még ilyen pici gyerekeket terelgetni, és segíteni kellene nekik. Nyilván nem úgy, mint az oviban, de azért hogy ennyire nem figyelnek oda rájuk, és nem segítik őket.....
hosszú lett, de szeretném az anyukák véleményét kérni, mit gondoltok erről?
El kell vinni abból az iskolából.
A tanárt meg az igazgatónál árulnám el.
Én is iskolaváltást javasolok, ha megoldható... Nem normális dolog, ha a gyerek retteg a tanárnénitől...ott valami gond van a tanárral. Vannak gyerekek,akik félénkebbek, de ez szerintem nem az a kategória már. Nálunk az első osztály még mondhatni babusgatással kezdődött a tanítónéni részéről. A szülők is mindent meg tudtak, tudnak Vele beszélni a mai napíg. (negyedikesek vagyunk) Nyilván a kicsik ha kikerülnek az oviból, egyből nem lehet Tőlük a katonás fegyelmet elvárni... Ne hagyd hogy a gyerek szorongjon, inkább váltsatok iskolát.
Ja, és azt nem tilthatja meg hogy bemenjetek a folyosóra. Ilyen nincs. Nálunk van aki a maí napíg bekíséri a gyereket a teremíg.
most értek haza az iskolából. A tanítónéni beszélgetett kis tesómmal, anyának pedig megköszönte a bizalmat, hogy elmondta neki a problémát, és azt mondta megpróbál jobban oda figyelni az érzékenységére.
de hát tudta, hogy ilyen!! családlátogatáson megkérdezte, hogy van-e valami, amit elszeretnénk mondani a gyerekről, ami másra nem tartozik, de fontosnak találjuk elmondani.
ÉS mi ezt elmondtuk neki, hogy ő ilyen.
Viszont itthon meg az ellentéte, olyan kis szeleburdi, és magabiztos, és állítása szerint "ő a főnök, meg apa":)
nagyon köszönöm a válaszaitokat, anya el fogja őket olvasni amit ráér.
Én felvenném a kapcsolatot a többi anyukával, és megkérdezném, hogy náluk is hasonló tapasztalatok vannak-e.
Ha igen, akkor a tanárnő a ludas. Ha nem, akkor a kistestvéred érzékeny túlságosan.
Ha a tanárnő ordítása, és erőszakos viselkedése más gyerekeknél is problémát okoz, akkor én bizony először elbeszélgetnék ezzel a tanárnővel, és ha nem változtat azonnal a magatartásán, akkor az igazgatónál, és az önkormányzatnál is jelenteném a dolgot.
Volt már ilyen tapasztalatom egy tesitanárral, aki ellen már több szülő is panaszt tett, köztük én is, és bizony elküldték a suliból. Bár nem év közben, de félévkor.
Az ilyen ordítozós tanárnővel meg kell értetni, hogy így nem viselkedhet a gyerekekkel, mert következményei lesznek.
Az pedig, hogy nem engednek a folyosóra, hát tudod ám, kit zavarna ki, ha az én kisfiamat lökdösnék!!!!!!
Én bizony, ha úgy látnám helyesnek, bemennék még az osztályba is. Aztán, ha nem tetszik neki valami, hát majd megbeszélném vele, hogy én hogy látom a dolgokat. Keményen, határozottan, de azért udvariasan.
Azt viszont nem értem, hogy miért kineziológushoz viszitek a tesódat. Miért nem egy pszichiáter foglalkozik vele?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!