A gyermekvédelem egy mellékes dolog az iskolában?
Régen - évtizedekkel ezelőtt - amikor iskolába jártam a tanárok számára elsődleges, vagy inkább kizárólagos fontosságú volt a tanítandó ismeretek tanítása. Matek, irodalom, történelem, stb, ezeket nagy lendülettel nyomták. Ellenben a munkájuk gyermekvédelmi oldalát eléggé hanyagolták.
Legalábbis érzésem szerint így volt. Oké, a tanterem közepén szövegelő tanár az jól látható, viszont a gyermekvédelmi munka, például családlátogatás meg nem olyan látványos, de akkor is valahogy nagynak tűnt a kontraszt.
A chatGPT szerint - gondolom igazat mond - már a 97-es törvény előtt is törvényi kötelességük volt a felügyeletükre bízott gyerekekre vigyázni. Úgy értem a veszélyeztetett gyerekeket észre kellett vegyék, akár négyszemközti elbeszélgetéssel, családlátogatással, akárhogy.
De ilyeneket szerintem nem igen csináltak az akkori tanárok, az olyan mellékes dolog volt, amit nem kell elvégezni.
A hatvanas években születtem tanár szülők gyerekeként. Akkor sokat foglalkozott egy osztályfőnök a gyerekek közötti interakciókkal és minden évben, minden diákjához elment családlátogatásra. Nyáron napköziben, vagy táborban plusz két hetet töltött az iskolásokkal.
Édesanyám halála után részletes feljegyzéseket találtam a diákjai motivációjáról, családi hátteréről stb. De az is igaz, az alkoholista apuka problémára semmi megoldás, semmi segítség nem volt.
Mire a gyerekeim megszülettek, családlátogatás nem volt.
Ma pedig formailag ugyan van több segítő. Meg kötelező jelezni, de a tanár szívesebben tolja más segítőre a dolgot, hogy a nehéz szülővel, nehogy még több konfliktusa legyen.
Fogalmad sincs arról, amit témának jelöltél ki.
Az iskola mindig is be volt kötve a gyermekvédelmi hálózatba.
A testületben gyermekvédelmi felelős tanárok is dolgoztak.
A tanítók, osztályfőnökök folyamatosan szűrték, hogy mely diáknak van szüksége gyermekvédelmi támogatásra, segítségre.
1990-ig kötelező volt minden családot meglátogatni, környezet tanulmányt folytatni, anamnézis lapot vezetni a diákról.
Ma a gyermek-és családvédelmi kerületi intézményekben többségben volt pedagógusok dolgoznak. 90-től posztgraduális főiskolai képzésen szerezték meg az ezirányú diplomájukat.
2:58 Nem lehet, hogy Te a teljes kép egy apró szegletét látod/láttad? És ezen apró szegleten kívül már gyakran nem olyan jó a helyzet, sőt inkább általában nem jó a helyzet.
Nem voltam soha tanár, de szerintem az átlagos tanár alig kapott képzést a gyermekvédelem témájáról. Az általa tanított tantárgyat tanították meg neki nagyon alaposan, plusz az ismeretátadás pszichológiai részéről ezt-azt. A gyermekvédelemről pedig nagyon alacsony óraszámban vagy egyáltalán nem. Ezirányú ismereteik szinte egyáltalán nem voltak. Nem számít, hogy osztályfőnök vagy sem, de még a gyermekvédelmi felelős sem az extra tudása miatt lett kiválasztva, hanem mert jobban ráért, vagy a soft-skilljei miatt rátermettebbnek tűnt a dirinek.
A megfelelő tudás hiányán kívül, probléma volt még, hogy senki nem ellenőrizte a munkájukat, leszámítva a szülőket. A szülő pedig - ahol voltak problémák - ellenérdekelt volt minden gyermekvédelmis vegzálással szemben, az iskolák pedig nekik próbáltak megfelelni.
Ha egy tanár mégis megpróbálkozott családlátogatással, úgy csak ritkán derült ki érdemleges dolog, részben a képzetlenség miatt. Amellett konfliktust generál, kellemetlen, veszélyes. Aztán az oktatnivaló ott áll hegyekben, a diri sem erőlteti az időpocsékoló gyermekvédelmis marhaságot, úgyhogy végül mellékes munkavégzés lesz, amit nem kell elvégezni.
Én tanárképzést végeztem, semmi ilyesmit nem tanultunk.
Hozzánk még kijött az ofő, kb. 10 percet volt ott, de púp volt a hátán.
A gyerekeimnél az oviban kijelentették, hogy elvileg kéne családot látogatni, de nekik nincs kedvük, szóljon, ha valaki mégis igényli. Nem igényeltük.
A suliban a fiamnak kb. évente más volt az ofő. Az egyik egyszer kijött, de ő sem töltött itt 10 percnél többet. Az egész osztályt kb. 3 nap alatt végigrohanta.
A gyermekvédelem kb. annyiban kimerül manapság, hogyha gondot látnak egy gyerekkel, akkor jelzőlapot adnak le a Gyermekjóléti intézménynek. Ők kimennek, felmérik a körülményeket, beszélnek a szülőkkel. Ha gondot látnak, bevonják a Gyámhatóságot. Szóval inkább csak jelző funkciója van az iskolának.
"A chatGPT szerint - gondolom igazat mond"
:)))))
Elvileg létezik, de a gyakorlatban nem sok hasznuk van. Kimennek a családhoz, nézegetni őket, de nyilván ha tudják, hogy jönnek, akkor összekapják magukat a szülők, így semmit nem fognak találni.
Néhány nagyon extrém helyzet van, pl. mélyszegénységben élők, akik még enni sem tudnak adni a gyerekeknek, ott kiemelik a gyerekeket a családból, és mehetnek nevelőszülőkhöz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!