Mérnökök, mennyit használtok abból a tudásból, amit az egyetem alatt megszereztetek? Bármilyen szakterületű mérnök véleménye érdekel, végzettségi szinttől függetlenül, legyen az BSc vagy MSc, neadjisten PhD.
Én már a BSc vége fele járok ( 6. félév, anyagmérnök ), eddig szerencsére nem csúszok semmivel, elég jó átlagokat is sikerült hozni.
Azonban rengetegszer felteszem magamban a kérdést, hogy az elmúlt félévekben teljesített tárgyaimból ha most, sok-sok hónap vagy akár év után le kéne vizsgáznom vagy ZH-t írnom, vajon hogy sikerülnének? Mert azért felejt az ember, és vannak olyan tárgyak amiket nem is szívesen tanult anno.
Ami ki van adva azt mindig megtanulom, megpróbálom megérteni és mérnöki gondolkodásmóddal hozzáállni, nyilván segítenek az ilyen-olyan felsőbbévesektől megszerzett korábbi ZH kérdések vagy jegyzetek, kidolgozott tételek, de mindezektől függetlenül elég szép napokat / heteket töltök egy-egy tárgy elsajátításával és sikerül is minden nagyon szépre nagyon jóra, de aztán pár hónap és már semmire nem emlékszem.
Ezek nagyrészt olyan tárgyak amiknek már a nevéből rögtön lejön, hogy abszolút semmit nem fog belőle használni az illető a későbbi munkája során, pusztán benne van a követelményrendszerben és ennyi.
Eléggé el tudja venni a motivációt az is, hogy amikor már végzett, szakmabeli mérnök kollégákkal beszélek, és rákérdezek ugyanerre a kérdésre, azt mondják hogy szinte semmit nem használnak abból amit az egyetemen tanultak, mert minden munkahely más és úgyis pár hét vagy max pár hónap alatt betanítják az illetőt arra a feladatkörre, amivel neki majd foglalkoznia kell mérnökként, és ezek általában köszönőviszonyban sincsenek az egyetemen tanultakkal. Inkább arra mennek rá, hogy mennyire gyorsan tud az illető megoldásokat keresni, mindegy honnan, valamint problémákat megoldani.
Az egyik oktatóm fogalmazott úgy, hogy egy mérnöki diploma inkább csak egy szemlélet, egy gondolkodásmód, valamint hogy arról ad tanúbizonyságot, hogy a diploma birtokosa képes a rendszerben való gondolkodásra, a problémák gyors és szakszerű megoldására, és mindenek felett, a tanulásra és az információbefogadásra.
Köszönöm a válaszokat!
válasza:
válasza:Semennyit.
A mérnöki diploma azt jelenti hogy utána tudsz járni és megoldani olyan dolgokat amiket egy nem mérnök ember nem.
Annyi használható tudást ad, hogy mondjuk gépészmérnökként hallottál már a csapágyazásról vagy csavarkötésről stb... Mást nem. De nem is ez a lényeg. A munkaerő piaci is olyan hogy beraknak egy helyzetbe és ha utána tudsz járni hogy hogy oldd meg a helyzetet akkor nem rugnak ki és lesz 900k bruttod. Ez a bsc.
Az msc fölösleges, ha csak nem állami szférába mész
Első válaszolónak talán az IT vonalon igaza van, valamint a mérnöki szemléletben és gondolkodásmódra való utalásban is, de kérdezném tőled, hogy te mindent fejből tudsz? Vagy inkább azt tudod ( ami a hasznosabb skill bármilyen mérnöki vonalon ) hogy mit hol kell keresni?
PhD és kutatói szinten kívül egyébként hol használják manapság a mérnökök az akadémiai szintű matekot és fizikát a tanulmányaikat leszámítva? Mert manapság mindenre már szimulációs szoftver van, amit persze érteni kell, hogy mit miért csinál, de nem kell szóról szóra minden összefüggést ismerni. Valaki egyszer megcsinálta, működik, használod és kész.
Második válaszolóval teljesen egyetértek azzal a kivétellel, hogy bizony nem mindig felesleges az MSc, és nem csak akkor jön jól, ha állami szférába mész.
Sok magyar egyetem mérnöki képzésén magas szintű angol nyelvű MSc áll rendelkezésre, ami nem csak a szakmai nyelvtudásod alapozza meg ha esetleg külföldre készülnél, hanem olyan lehetőségeket kínál mint a duális vagy moduláris képzés MSc alatt, ahol már viszonylag normális fizukat lehet elérni MSc mellett, ha meg végeztél, kb. garantált a helyed annál a cégnél ahol a duálist csináltad, átlagon feletti fizuért és egyéb juttatásokért.
válasza:Átmennék egy ilyen betanított munkás helyre. A tanultaknak az egészét használom nagyon intenzíven, lassan kiköpöm az elmém, kémiailag kimerültem a sok baromságba amit rámaggatnak. Közgazdaságtan meg ilyenek nem számítanak egyedül, hogy hány tejfölt tudsz elcseréni egy sótartóra.
Tanulni leginkább indiai youtube videókból tanultam, többszörös színvonal a magyar egyetemekhez képest, csak nagyon idegesítőek.
Az egyetem arra jó, hogy megtanuld elviselni ezeket, hogy bármit elviseljél utána a létminiumért plusz egy zacskó szotyiért. Tulajdonképpen egy életre tönkretesz, hogy letöri a természetes, veleszületett itthagyom a francba ezt a sok baromságot reflexet.
válasza:#23:38
Pedig gépészmérnökként dolgozok az iparban évek óta és tudom hogy semmi értelme az mscnek. Egy multit nem érdekel hogy van-e mscd sőt néha örülnek ha nincs, mert úgy olcsóbb lesz a munkaerő.
Pont most beszélünk arról hogy hozzá adott tudást meg lényegében nem ad. 80%ban egyezik a bscvel. Mindegy ha akarod hiszel nekem de ha nem így jártál.
Én ajánlom hogy csinálj msct azért mert magabiztosabb leszel.
válasza: válasza: válasza: válasza:Jó hát ha így vesszük, kb minden szakterületen elérhet az ember PhD szintű hozzáértést, hisz annyi minden elérhető az interneten.
A papír két dologra jó.
Egyrészt igazolja, hogy igenis egyszer átmentél ezeken az anyagokon, ezt ugye ha autodidakta módon tanulsz, nem tudod igazolni, max egy 10 körös interjún talán. Azt meg a fene sem akar.
Másrészt igazolja, hogy igenis le tudsz ülni, hallgatni másokra, feladatokat megoldani, határidőket betartani, egyfajta általános kompetencia elismervény, ami sokkal komolyabb elvárásokkal rendelkezik, mint egy érettségi. (legalábbis STEM vonalon)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!