Csak én rühellem szívből a betűs/számos megoldólapokat versenyeken, amiken nem lehet javítani?

R*hadtul nem a tudásomtól fog függni, hogy milyenre írom, hanem attól, hogy átlátom-e a dzsumbujt, amit szeretettel nekem küldtek... Nem látom sem a kérdést, sem a választ, sem a feladat szövegét a kódlapon. Betűk, meg számok vannak. Matek- és földrajzversenyeken is csúsztam már el ezen a csodán. A válaszaim amúgy jók lettek volna, de rossz feladathoz írtam őket vagy éppen elcsúsztam egy sorral a kódlap kitöltésénél. B@sszus: nem Excel-kitöltő versenyen vagyok... Nagyon szemét dolog... A diák mikor fogja ezt a gyönyörűséget kitölteni? Hát persze, hogy amikor végzett a feladatsorral. Persze, hogy akkor fogja a válaszait, megoldásait átmásolni a kódlapra, amikor a feladatlapokon, meg a jegyzetpapírokon már megoldotta a feladatokat. Ekkor mennyi ideje van hátra? Feladatsortól és rendelkezésre álló időtől függ, de szinte biztos, hogy félóránál nem több. Persze, hogy ilyenkor már sürgeti az idő, meg persze dolgozott és gondolkodott már vagy 3-6 órát. Természetes, hogy egy ilyen izén (pláne ilyen állapotban) összefolyik minden. A legszebb, ha előtte oldalakon át kellett levezetni a megoldást.

Ha nekem baromi nehéz volt felkészülnöm és megoldanom a feladatsort, akkor a javító tanárnak miért legyen annyira könnyű dolga, hogy kb. rárak egy sablont, aztán fél perc alatt behuzigálja a pipákat, meg az ikszeket?? Az olyan baromi nagy nehezítés lenne, ha ott, helyben, a feladatlapon javítanák és nem kellene átírni egy ilyen izére? Másrészt miért nem lehet javítani kulturált módon (tehát nem a papírt átlyukasztós satírozásra, a pecsételős hibajavító festékre és társaikra gondolok, hanem az egyértelmű áthúzásra stb.)??