Ki és mikor találta ki a "bennfoglalás " kifejezést ? Mikor jelenhetett meg ez a szó először nyomtatásban ?

Igen, létezik ilyen só, a gyerekek szamtan órán tanulják, hogy vagy osztás meg bennfoglalás és a kettö nem ugyanaz.

Nekem mérnökként sem volt érthetö a különbség, amíg a tanító el nem mesélte, az egyik azt jelenti, hogy egy mennyiséget X részre szétosztok - pl van 10 golyó, és ezt 5 része elosztom, akkor kettö jut egy-egy csoportba, a bennfoglalás meg az, ha vagy ha a 10 golyót két tartályba akarom beletenni, akkor egy-egybe ötöt kell rakni. A különbség szerintem teljesen értelmetlen, csak arra jó, hogy a gyerekeket összezavarja.

A szó eredete meg vagy nyelvújítási szó volt eredetileg - a képzése olyan jelllegü -, vagy valaki kitalált egy értelmetlen fogalmat és megpróbált hozzá csinálni egy új szót.

Jjajj mostani matekkönyvekben láttam, és teljesen "kiakadtam", hogy ez a "mi időnkben" (2008-2010) nem így volt:D aztán kijavítottak, hogy elviekben már akkor is így hívták.

Én csak arra emlékszem, hogy az osztást lehet írni "/"-rel, és ":"-tal. Picit mást jelent (lásd előző válasz), de csak tudjunk róla, egyébként nem használjuk. És onnantól kezdve a popont használtuk mindig.

Ha egész szám jön ki osztáskor, akkor nincs különbség, de ha tört szám jönne ki akkor már van. bennfoglaláskor mindig egy egész szám az eredmény és van egy maradék szám.

Pl: Osztás: 7/2=3,5

Bennfoglalás: 7÷2=3 Maradék:1 Mert: 2*3=6 -> 6+1=7

Amikor írásban tanulnak minimum 3 jegyű számokat osztani, akkor válik hasznossá a bennfoglalás logikájának az ismerete.

Nem értem, hogy ebben mi annyira bonyolult?

Tény, hogy a nyelvújításkor kitaláltak jó néhány cifra szót, aminek nagy része hálistenek kikopott a magyar nyelvből, illetve egyszerűbb lenne megjegyezni/kimondani egy 2szótagú szót, de ennyire azért nem katasztófális a helyzet.

Osztás esetén az "osztandót" annyi EGYENLŐ részre osztód amennyi az "osztó" szám és eredményként megkapjuk a "hányadost" Ha tört szám jön ki, akkor tört szám jön ki nem foglalkozunk vele, azt írjuk be a hányados helyére.

Bennfoglalás esetén azt számoljuk ki, hogy hányszor fér bele az "osztó" szám az "osztandóba", de csak az egész számok halmazán nézve. Pl: Hány tiktak cukorka fér bele egy tiktakos dobozba?

Doboz térfogata: Osztandó

1db tiktak cukorka térfogata: Osztó

Tiktak cukorkák száma: Hányados

Ilyenkor csak az egész cukorkákat számoljuk, ha fél darab még bele férne azt már nem számoljuk bennfoglalás esetén.

Mint az 5-ös válaszomban is írtam ennek az elsajátítása az írásbeli osztás alapja, ahol a maradékot mindig vissza kell írni az "osztandó" szám alá.

De akiket ennyire összezavar ez a dolog azok hogy juttotak át az általános iskolán? Föleg a 3-as válaszoló aki a 2 példájában szimplán felcserélte az osztót és a hányadost, miközben meg elvileg mérnök.