Nyelvtanár szakon is van generatív nyelvtan?
Nem akarok oda menni, hanem programozóként tanultam egyetemen, és kíváncsi vagyok rá. Magyar szakon ugyanis van matematika! 2 félév, generatív nyelvtanoknak hívják, bár lehet hogy generatív helyett formális, nyelvtanok helyett nyelvek. Chomsky-hierarcia, stb. van benne, programozóknál, informatikatanároknál "Formális nyelvek és szintaktikus elemzésük" a tárgy neve, nyilván egy magyar tanárnak nem kell elemzőprogramot írnia hozzá, így náluk a szintaktikus elemzésük rész kimarad. Ez tehát a nyelvtan miatt van, mert magyar szakon ugye van magyar nyelvtan. De van-e ilyen tárgy idegennyelv tanároknál? Például egy angol tanár képzésénél? Egy példa nyelvtanra: kif1 a matematikai kifejezéseket jelenti:
Számjegy' -> 1
Számjegy' -> 2
...
Számjegy' -> 9
Rövidebben: Számjegy' -> 1|2|...|9
Számjegy -> Számjegy'|0
Szám' -> Számjegy
Szám' -> Számjegy Szám'
Szám -> Számjegy
Szám -> Számjegy' Szám'
Kif0 -> Szám
Kif0 -> Szám * Szám
Kif0 -> Szám / Szám
Kif1 -> Kif0
Kif1 -> Kif0 + Kif0
Kif1 -> Kif0 - Kif1
Kif1 -> (Kif1)
Ebben Szám -> Számjegy helyett Szám -> 0 is jó, valamit Kif1 -> (Kif1) helyett Kif0 -> (Kif1) is jó. A baloldali a nemterminális, a nyíl azt jelenti hogy abba helyettesíthetjük ami a nyíl után áll: ha több dolog van a nyíl után, akkor azokat egymás után írjuk: szóköz nélkül! A nyíl után a jobboldalon is lehetnek nemterminálisok is: ami nem konkrét karakter, hanem ami helyébe valamit be kell helyettesíteni. Ha több szabály van, bármelyiket alkalmazhatjuk: akár egyszer ezt, másszor azt. A | a több szabály lerövidítésére van, hogy ne legyen mondjuk 9 sorba írva a 9 szabály, hanem 1 sorba írhassuk. A kiindulási a Kif1 nemterminális, akkor vagyunk kész ha már csak karaktersorozatunk van: nincs benne nemterminális, vagyis mind terminális. A példában csak a 0 kezdődhet 0-val, 12 helyett nem lehet 0012 például, ezért van Számjegy' ami kezdő számjegyet jelent, illetve Szám', ami a kezdő számjegy utáni részt jelenti: az már lehet akár 000 is. A példa a 10-es számrendszerbeli egész számokból, zárójelből, + - * / műveletből álló matematikai kifejezések nyelvtana, tudja hogy 0*1+2 = (0*1)+2, nem pedig 0*(1+2): ezért van külön Kif0 és Kif1: Kif0 a belső, Kif1 a külső: ha leírjuk hogy 0*1+2, akkor csak a Kif1 -> (0*1) + 2 alkalmazható, más szabály nem. A lényeg hogy nem csak matematikai kifejezésekre alkalmazható, hanem például az angol nyelvnek is van nyelvtana, ahol például: főnév -> boat, stb: felsoroljuk az összes főnevet: ahány főnév annyi szabály. Megadjuk az igéket, stb. is: a főnév, ige, stb. 1-1 nemterminális lesz, majd jönnek a nyelvtanszabályok: a toldalékos szók, szószerkezetek, mondatrészek is nemterminálisok lesznek, sőt, a mondat, szöveg is 1-1 nemterminális! Szóval van ilyen angol tanár, német tanár, stb. szakon egyetemen? Köszi.
Ja kifelejtettem a 0+1+2 felépítésűeket: hogy zárójel nélkül is lehessenek:
Kif0 -> Szám
Kif0 -> Kif0 * Szám
Kif0 -> Kif0 / Szám
Kif1-nél is hasonlóan, és persze lehet Kif0 * Kif0 is, viszont hogy A*B/C = (A*B)/C legyen, vagyis balra zárójelezve, csak a fenti jó, mert ha a műveleti jel mindkét oldalán Kif0 van, akkor többértelmű: A*(B/C) is lehetne: A/B*C-nél már nem mindegy hogy (A/B)*C vagy (A/B)*C! A szintaktikus elemzésük a levezetésfa felépítése a kifejezésből: hogy Kif1-ből kezdve hogy vezettük le, hogy pont azt a kifejezést kaptuk ami meg van adva: számológép-programnál, fordítóprogramnál kell ilyen: a teljesen zárójelezett alakot adja meg: például 0*1+2*3 esetén (0*1)+(2*3).
Javítani sajnos nem lehet:
A/B*C-nél már nem mindegy hogy (A/B)*C vagy A/(B*C)!
Balra zárójelezve ami közvetlenül / után van az mind a nevezőbe kerül, a többi mind a számlálóba: a*b/c*d/e = a*b*c / (c*e).
Mikor voltál egyetemista?
Ami az angolt illeti, ma az egyetemeken jellemzően sok közös órájuk van az angol tanárisoknak (osztatlan tanári mester van, angol-még valami más kétszakos képzés) és az anglisztika alapszakosoknak (BA, régi főiskolai szintnek felel meg kb.) Anglisztika mesterszakon (MA, "egyetemi" szintű) talán nagyobb mélységekbe megy az elméleti nyelvészet, nem tudom, oda nem jártam. Kutató szak alatt nem tudom mit értesz.
Az ötös nagyon jól leírta.
Kutató szakról én sem tudok. Ha valaki elvégezte az alapszakot és utána a mestert mehet tovább doktorira ahol kutathat a doktori disszertációjához.
Hogy hívják? Pl: anglisztika alapszak, Újlatin nyelvek és kultúrák alapszak (olasz/spanyol/francia specializáció), történelem alapszak, germanisztika alapszak stb.
2000-ben érettségiztem. A nem tanári szakokat hívtuk kutató szaknak: az -us végződésűek: matematikus, fizikus, geográfus, biológus: ez nem tudom volt-e, kivétel: vegyész. A többit tanárszaknak: matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, filozófia, testnevelés, történelem, magyar, angol, német, stb. Akkor ezek osztatlan képzések voltak, utána bevezették a BSc-t a reál tantárgyaknál: tudományok legénye, BA-t a humánoknál: művészetek legénye. Ez a főiskolai szint: 3-4 éves. Az osztatlan képzés egyetemi szintű: általában 5 éves, de orvosin, meg papipari tanulóknak 6. Most ez vált szét BSc/BA-ra meg az azutáni MSc/MA-t: tudományok mestere, művészetek mestere. Orvosin nyilván osztatlan ma is, gondolom gyógyszerészin is. Úgy nézem, a nem tanári szak alatt a Bsc/BA-t értitek.
7-es: magyar nyelvvel például a Kárpát-medencén kívül nem sokra megyünk, úgyhogy muszáj megtanulni valami világnyelvet. De ezzel mondjuk az eszkimók is így vannak. Egy angol anyanyelvű persze könnyen mondja hogy felesleges nyelvet tanulni, de tegyük hozzá: neki. Szóval például az angol nyelvtanár az igenis fontos. Nem tudom mennyire ösztönöz gondolkodásra a képzés, mennyi magasröptű dolog van, de ha semmi, az angol tanár akkor is fontos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!