Költségtérítéses és finanszírozott képzés ponthatára hogy függ össze?

Teljesen független a kettő egymástól. Külön rangsora van az önköltséges képzésnek és az államilag támogatottnak.

A többség általában azért államis helyekre pályazik, ezért az önköltséges képzésekre a legtöbb helyen alacsonyabb szokott lenni a ponthatár, de nem mindenhol. Ahol magasabb az önköltséges, az általában azért van mert oda nagyon kevés embert vesznek fel.

Rengeteg oka lehet annak, hogy valaki önköltségesre jelentkezik, de az egyik leggyakoribb, hogy valaki mindenképp azon az egyetemen, azt a szakot akarja tanulni és ezért hajlandó fizetni tandíjat az elején és abban bízik, hogy később átkerül támogatottra. Ez általában olyan szakokra jellemző, ahol viszonylag alacsony a képzés tandíja és az önköltségesre kevesebb pont kell. De vannak olyanok is, aki direkt tartogatják az államis féléveiket, mert mondjuk előre tudják, hogy második diplomának egy olyat szeretnének, aminek nagyon magas a tandíja. Itt előfordulhat, hogy az illetőnek egyébként sok pontja van és ezért ők felhúzzák a ponthatárt. Aztán van az a csoport, akik későn jöttek rá, hogy mit is szeretnének és már ellőtték az összes államis félévüket, így csak önköltségesre jelentkezhetnek. Az ő esetükben is simán előfordulhat, hogy magas pontszámuk van és mivel önköltségesre csak pár főt szoktak felvenni, ezért népszerű szakoknál (pl orvosi) ha már hárman 450 ponttal jelentkeznek, akkor előfordulhat, hogy az önköltségesnek bizony annyi lesz a ponthatára.

Szóval a nagy különbségek azért vannak, mert önköltségesre kevés embert vesznek fel és 5 fő esetén nem tudják annyira szórni a népet, mint 200 főnél. Ráadásul nagyon különböző okok miatt döntenek úgy az emberek, hogy önköltségesre mennek, így nem lehet általánosan azt mondani, hogy az önköltséges képzésekre biztosan kevesebb pont fog kelleni.