Egyetemen miért kötelező órákra járni?

10

Ha már 12 évet kibírtál úgy, hogy anyádéknak vagy kiszolgáltatva és nem vagy cselekvőképes vagy csak korlátozottan, akkor tartsanak is 30 éves korodig gyámság alatt és szedjék el a pénzed? Mert hasonló hülyeségről beszélsz.

11: Egyrészt attól, mert te más állásponton vagy, lehet vitatkozni, de nem kell lehülyeségezned egy másik ember véleményét, szerintem ez bunkó dolog. Másrészt: Mi köze van az egyetemnek, oktatásnak a cselekvőképességhez meg a szülők általi eltartáshoz? Még a példád sem megfelelő a kettő párhuzamba állításhoz, hiszen dolgozni 18 éves korától kezdve bárki dolgozhat kedve szerint, nem kell hozzá semmilyen egyéb feltétel, és egyébként is mindenki a maga ura lesz törvényileg is, minden szempontból, függetlenül attól, hogy mihez kezd egyébként magával. Ja, és csak a pontosítás kedvéért, gondnokságnak hívják a gyámságot nagykorú személyeknél, és csak törvényben meghatározott okokból lehet valakit gondnokság alá helyezni, illetve a vagyoni viszonyai tekintetében is korlátozni kell, ha a pénzét is akarják, szóval nem, a szülők nem vehetik el a pénzt, és hogy magától ki mire hajlandó, az már az ő szabad akaratának kérdése 18 éves kortól, el is költözhet otthonról.

Tankötelezettség viszont 16 éves korig van jelenleg. Az egyetem nem kötelező, senki nincs kényszerítve rá. Mindenki azzal a feltétellel jelentkezik egyetemre, és jár akármilyen iskolába akárhány évesen, hogy ott oktatásban részesüljön, és a végén valamilyen oklevelet szerezzen. Ha diplomát akar kapni, az órákon részt kell vennie, hogy megszerezze az aláírást, és vizsgázhasson. Ez nem újdonság, lehetett tudni, hogy így lesz, pontosan mindenki utánajárhatott annak, hogy milyen feltételek várnak rá, ha bekerül a képzésbe. Innentől kezdve azon gyerekesen hisztizni, hogy miért kell órára járni, olyan, mintha megvennék egy fehér inget, és azt kifogásolnám utólag, hogy miért fehér. Megjegyzem, akik unják az órát, azok akár csendben, feltűnés nélkül elfoglalhatják magukat mással is, figyelni már nem kötelező, ahol meg nem névsort olvasnak fel, ott meg felíratják magukat mással az emberek, sok ilyen-olyan kibúvó létezik, a kérdező is feltalálhatja magát. Az "oktatás" kifejezésben benne van, hogy oktatás történik, azaz valamilyen órákon részt kell venni és hallgatni őket. Az emberek többsége egyébként nem summa cum laudéval végez az egyetemeken, tehát annyira mégsem feleslegesek az órák, és nekem a summás ismerőseim is szívesen ültek sokszor az órákon, mert néha sikerült a tudásukat érdemben is bővíteniük egy-egy óra alatt, mert odafigyeltek, és nem csak egy fórumon hisztiztek, hogy de ez ismétlés, minek vagyunk ott. Majd, ha Magyarországon is lesznek távoktatásra épülő képzések, amik tényleg távoktatásban lesznek, és nem csak félig-meddig, akkor majd lehet olyanra jelentkezni, és akkor mindenki úgy halad, ahogy szeretne, és semmire sem kell bejárni.

A gyakorlatokról és a katalógusos előadásokról nem szabad hiányozni. A többi előadásról lehet. A szemináriumok, laborok ebből a szempontból gyakorlatnak számítanak.

Arról tudok, hogy az ELTE programtervező informatikus szakán minden előadás katalógusos. Szerintem azért, hogy a cégek el ne csábítsák a hallgatókat. Vagy azért, hogy a hallgatónak ne ütközhessen két órája, így minél tovább maradjon az egyetemen. Nem tartom jó gyakorlatnak. Ha a hallgató meg tudja tanulni az anyagot, akkor miért kelljen ott lennie? Ha nem sikerül megtanulnia, akkor úgyis megbukik.