Milyen a magyar közoktatás?

Sok a háttérben meghúzódó, ki nem mondott probléma... Ezeket a szőnyeg alá seprik mindazok, akiknek jogosultsága lenne tenni ellene. Így milyen is lehetne az oktatás?

Sok bambaleket nevel ki a mostani közoktatás...

“Egyre inkább rá kell ébrednünk arra, hogy a képesség érték, méghozzá olyan érték, amelynek piaca van. Elég, ha csak a labdarúgókra gondolunk, hiszen köztudott, hogy egy-egy jó képességű labdarúgó mekkora összegért változtat klubot. De nincs ez másképp az értelmiségi pályákon sem (noha az összeg már korántsem akkora). Ahol valódi piaci viszonyok uralkodnak, ott nyilvánvalóan a legjobbakat választják ki az adott munkakörök betöltésére, mert ez éri meg az adott cégnek. Ugyanakkor meg is fizetik őket, azért, hogy a képességeik legjavát nyújtsák. Más kérdés, hogy hazánkban ez a dolog még nem teljesen így működik, de minden bizonnyal így fog működni.

A képességek piacán – legalábbis nemzetközi szinten – ma már rendkívül kiélezett a verseny, s csak az marad talpon, aki ezt a versenyt bírja. Nem egy példát tudunk arra, hogy egy-egy viszonylag szerény természeti adottságokkal bíró ország azért kerülhetett a világ élvonalába, mert felismerte, hogy más jellegű pontencialitása nem lévén a szellemi és erkölcsi potencialitását kell hasznosítania. Természeti adottságokban hazánk sem bővelkedik, így más utat aligha követhet.” Tóth László

Vannak nagyon értelmes emberek Magyarországon, akik jól látják a helyzetet, de egyszerűen a politikai akarat miatt, esélyük sincs jobbra fordítani Magyarország sorsát.

Az oktatás céljának kellene lennie a

- lelki és testi egészség megőrzésének oktatása,

- szervezési és vezetési készségek,

- életvezetési és párkapcsolati készségek,

- kommunikációs készségek,

- informatikai készségek,

- viselkedéssel és hozzáállással kapcsolatos készségek,

- párkapcsolati és nevelési készségek,

- közösségi készségek,

- politikai és érdekérvényesítési készségek,

- természettudományos készségek,

- kutatás módszertani készségek,

- tanulásmódszertani készségek,

- információ értelmezési, szűrési, kezelési, rendszerezési készségek fejlesztése, hétköznapi hasznosítása.

Mindig a szem előtt kellene lebegnie ezeknek a kérdéseknek:

- Hol, mikor, mire tudom hasznosítani?

- Mi mitől függ?

- Mi miktől függenek?

- Mi mit határoz meg?

- Mi mire hat?

- Minek milyen hatásai vannak?

- Mi a meghatározói?

- Mik a meghatározottak?

- Mik a meghatározó, kialakító tényezői?

- Mi a rá vagy rájuk vonatkozó, velük kapcsolatos legfontosabb tudnivaló?

- Mi az összetétele?

- Mik a kapcsolatok?

- Mik a jellemzők?

- Mik a műveletek?

- Mi vagy mik a hozzávalók? stb.

A válasz lemaradt.

Nagyon alacsony hatásfokú a közoktatás színvonala.

- A kérdezés tudományának oktatása tantárgyakra, témákra lebontva is nagyon fontos lenne.

- A pénzügyi és közgazdaságtani készségek fejlesztése is nagyon lényeges lenne.

A bolygónk jövője szempontjából a vezetésben és szervezésben, természettudományokban stb. tehetséges fiatalokkal kiemelten kell foglalkozni, de nem politikai célból.

Csak ők tudják biztosítani új gondolatokkal, módszerekkel a föld jövőjét!

10-ből 9 tanár egyszerűen nem való tanárnak.. utálja a tanítványokat, pofára osztályoz, csak ledarálja az anyagot, érthetetlenül magyaráz, logikátlan vagy túl sok elvárás a számonkérésekkel, kis piti hülyeségekkel próbálja kiélni a hatalmát, rengeteg terhet helyez a diákra stb..

Ha csak 1 normális tanárod van már szerencsés vagy.. én konkrétan érettségi elött állok és kb amiből jó érettségit szeretnék abból magántanárhoz kell járnom.

“Visszasírjátok még a "rossz" oktatást.”

Nem kell visszasírni olyan, ami már 40-60 éve is elavult volt.

Inkább előre kell tekinteni, keresni, kutatni, fejleszteni a módszereket.

Lásd a 4-es válaszom példának.