Az egyetemen mit és hogyan kell tanulni?

Nálunk legtöbb tárgyból több száz diás diasor van általában. Volt amiből könyv volt megadva, de az ritka. Könyvek általában ajánlott irodalomként vannak csak megadva.

SZTE TTIK

Általában van vázlat. 50-200 oldal között mozog. Mindent kell tudni belőle, vagy ha 200 oldalas akkor lehet benne kis magyarázat is vagy ábra, az átugorható ha érted a formulát, szóval mondjuk 90%-ot. De logikus (tétel-bizonyítás), tehát napi 50 oldal feldolgozható (megtanulható), főleg hogyha bejársz órára, tehát nem vizsgaidőszakban hallasz először róla. (hanem másodszor) Ez a tempó 3-4 napig tartható, aztán kell egy kis pihenő. Kisebb szünetekkel 3 hétig lehet csinálni utána több napos semmittevésre van szükségem, teljesen leszív.

matek szak

Mikor nyelvszakos voltam:

Irodalom: az órai anyag, amit a tanár leadott+ irodalmi művek. De abból jó sok. (Volt egy félévben 4 irodalom és minden hétre el kellett olvasni valamit. Mindegyik kurzusra. Ezek rövidebbek voltak, de mellette a vizsgàra hosszabb műveket is kértek. (A rövidebbek 20-50 oldal volt, a színdarabok kb 100. A hosszabbak olyan 200-400. (A Don Quijote az meg 1000 körül ha jól emlékszem.)

Nyelvészet: diasor+ két könyv.

Fordítói: elméleti órákra órai anyag+egy-egy könyv adott fejezetei voltak. Itt már inkább a fordításokat nézik.

Pszichológia szakon nálunk néha voltak jegyzetek, azok alaposak, de lényegre törőek voltak, a 95%-ukat biztos tudni kellett. Ha ez nem volt, akkor a saját jegyzeteidből + diasorból kellett tanulni. A saját jegyzet nálam nem volt probléma, gimiben megtanultam "jól" jegyzetelni, vagy legalábbis számomra hasznos módon. A diasorok változó hosszúságúak voltak, de általában 25-30 dia volt egy előadás. Ezt szorozd be 12-vel, mert kb. annyi óra van egy félévben. És nyilván nem 3 szó szerepelt a diákon, hanem viszonylag tele voltak írva. A 80%-ába biztos belekérdeztek valamelyik vizsgán, legfeljebb nem pont azon, amin én voltam, de lehet, hogy volt az 90% is.

Ezeken felül a tárgyak többségénél volt kötelező és ajánlott irodalom is (ha keringett valami király jegyzet az évfolyamcsoportban, akkor abban lehet, hogy benne volt a kötelezők anyaga is, vagy akár arról is készült külön jegyzet, de ez volt a ritkább eset). Az ajánlott értelemszerűen nem kötelező, a kötelező meg elvileg az, ha igazán jó jegyet akarsz, de nálunk azért többnyire át lehetett menni a vizsgán az elolvasásuk nélkül is, igaz, rosszabb jeggyel. Sokan azért nem akarták elolvasni ezeket, mert nem arról volt szó, hogy olvass el 100 oldalt, hanem olvass el egy 500 oldalas könyvet + 8 egyéb fejezetet + 5 kutatást, és emlékezz időnként apróbb részletekre is. De az is változó, hogy ennek mennyi értelme van a vizsga szempontjából, mert nem minden tanár kérdez aztán bele, de ha nincs korábbi tapasztalat a vizsgáról (ami azért ritka), akkor érdemes biztosra menni.

Illetve előfordult, hogy minden héten zh-t iratott valaki, amihez bizony mindig el kellett olvasni 1-2 fejezetet. De amúgy sem árt nekiállni a tanulgatásnak, olvasgatásnak a szorgalmi időszakban, mert a vizsgaidőszakban marha rossz 6-8 vizsgára egyszerre készülni, amikor mindegyikből elég nagy az anyag.

Mikor humán(abb) szakra jártam:

Általában tárgyanként volt 300-900 oldal kötelező olvasmány, de az esetek 90%-ában elég volt azt és csak azt (de azt az utolsó szóig) megtanulni, amit órán leadtak. Viszont volt olyan is, hogy elvárták a kötelező olvasmányt, ilyenkor vagy már létezett egy kb. 50 oldalas jegyzet belőle az előző évfolyamoktól vagy a mi évfolyamunk szorosabb tagjai összejöttek, felosztották maguk között a fejezeteket és mindenki csak abból írt rövid verziót a lényeggel. Jellemzően egy tárgyhoz olyan 30-70 oldalas anyag volt a lényeg, magyarul az, amit ha az ember párszor átpörget és el tudja benne mondani a fogalmakat, kísérleteket, akkor szép kerek ötössel szélnek eresztik.

Mérnöki szakon pedig:

Most a tárgyaink kb 10%-a olyan, mint amit az előbb szemléltettem, a többi inkább gyakorlás, készség. A mennyiség itt is hasonló, csak itt inkább sorra vesz különböző eseteket és módszereket, amiket alkalmaznod kell a későbbiekben. Általában korábbi évek feladatsorain gyakorlunk, a legtöbb esetben vannak feladatok az anyagban is, amiket meg lehet csinálni gyakorlás gyanánt. Sokkal rajzolósabb, sokkal gyakorlósabb, sokkal kevesebb értelme van például kinyomtatni, mert pont az a lényeg, hogy értsd és tudd megoldani anélkül, hogy ránéznél a megoldásra.