Érettségi bukásos történet?

"Nem, nem lehet mindenkit megbuktatni év végén arra hivatkozva, hogy a tanárnak van egy olyan megérzése, hogy nem fog tudni átmenni az érettségin: ha a tanév során kiosztott jegyei alapján kettes, akkor kettest kell adni neki."

Olyan jegyeket kell adni a diákoknak, amelyek tükrözik a tudásukat.

Én magam hármasával lefeleltettem az összes diákomat a szóbeli tételekből, nagyjából tudtam, hogy melyiknél mire számítsak. (Magángimi, kis létszámú osztályok.) És ha tudtam, hogy nem fog átmenni, akkor inkább 12. év végén buktattam meg. Olyan jegyeket kell neki adni, illetve azért vannak a jegyek, hogy a tudást tükrözzék.

Persze ha valaki egy nagyon gyenge színvonalú iskolában tanít, értem én, hogy nem lehet a fél osztályt megbuktatni. Azért nálunk a 10 %-os írásbeli nem igazán fordult elő, pedig azt hittem, hogy nem túl erős iskola. Akkor most kezdem felülbírálni a nézeteimet.

"Olyan jegyeket kell adni a diákoknak, amelyek tükrözik a tudásukat."

Menet közben igen. De év végén meg a menet közben kiosztott jegyei alapján kell osztályozni, az a törvényi előírás. Szóval ha menet közben nem sikerült kifejezni, hogy milyen is a tudása, akkor ez van... Főleg, ha a házirend is szabályozza, hogy márpedig milyen átlagtól milyen év végi osztályzatot kell adni neki...

"Legalább három tanárnak (pontosabban három vizsgabizottsági tagnak - tehát nem akármilyen három tanárnak!)"

Utánanéztem, oké, 2 tanár+ az elnök. Már régen vizsgáztattam, csak a kettes szám maradt meg.

Ha az elnök kimegy, akkor meg három másik tanár.

Azt egyébként nem értem, hogy miért mondod, hogy nem akármilyen három tanárnak, hanem vizsgabizottsági tagnak. Ki a fene ülne ott, ha nem vizsgabizottsági tag? Nem nagyon szoktak bemenni más tanárok nézelődni, legalábbis nálunk nem volt jellemző, hogyha valaki nem tanított abban az osztályban odamenjen egy meleg júniusi napon hallgatni az érettségi feleleteket. Minek?

Egyébként látom, hogy szeretsz vitatkozni, gondolom ebbe a válaszomba is bele fogsz állni, miért is? A lényegen nem változtat, továbbra is azt mondom, hogy kizárólag az érettségiztető tanáron múlik, hogy hányast ad.

Az érettségi elnöknek nincs joga beleszólni a vizsga menetébe. Ő azért van ott, hogy a törvényességért feleljen, és elvileg a diákok jogait védi. Tehát pl. van-e elég felkészülési idő, húzhatott-e póttételt. Ha a jegybe bele akar szólni, rendre kell utasítani. Nálunk volt ilyen, matektanár le akarta húzkodni a magyar és a német jegyeket. Nem engedtük neki, megmondtuk, hogy hivatali túlkapás, nem dolga átírni a jegyeket. Ennyi.

A másik szaktanár meg pláne nem fog beleszólni pl. történelem szakos létére, hogy németből milyen jegyet adsz, nevetséges!

"Azt egyébként nem értem, hogy miért mondod, hogy nem akármilyen három tanárnak, hanem vizsgabizottsági tagnak. Ki a fene ülne ott, ha nem vizsgabizottsági tag?"

Pl. az igazgató, a jegyző, olyan, akinek csak írásbeliző vizsgázói vannak, vagy egy olyan tanár, aki még nem érettségiztetett, de szeretné szokni a helyzetet, mielőtt a következő évben majd ő is vizsgáztató lesz, stb. Ők nem tagjai a szóbeli vizsgabizottságnak, pedig mind az iskola tanárai (lehetnek - a jegyző nem biztos).

"gondolom ebbe a válaszomba is bele fogsz állni, miért is?"

Kérdeztél valamit, és épp van kedvem válaszolni - nem kimondottan miattad, hanem azokhoz szólva, akiket érdekel a téma.

"továbbra is azt mondom, hogy kizárólag az érettségiztető tanáron múlik, hogy hányast ad"

Hát akkor továbbra sincs igazad. Nagyrészt a vizsgázón múlik.

"Az érettségi elnöknek nincs joga beleszólni a vizsga menetébe. Ő azért van ott, hogy a törvényességért feleljen, és elvileg a diákok jogait védi."

A tanárok jogait csak pont ugyanannyira dolga védeni, mint a diákokét. És ha a törvényesség körül tapasztal valami problémát, akkor nem hogy nincs joga, hanem kötelessége is beleszólni a vizsga menetébe.

"Akik védik az érettségit, azok komolyan gondolják, hogy ér még bármit is?"

Érettségi nélkül be lehet ma kerülni egyetemre? Nem. Akkor igen, ér valamit: azt, hogy továbbtanulhass.