Milyen egyetemista hallgatós, vagy ott végzett sztereotípiákat ismertek?

-A bölcsész szak könnyebb és a műszaki nehezebb.

Ez ebben a formában hülyeség. Minden ember másra fogékony, más jellegű tudás ragad rá jobban. Én bölcsészként kezdtem, mérnök lett belőlem, sokkal többet szenvedtem azzal, hogy letegyem a popsit fogalmakat memorizálni és több száz oldalas szakirodalmat nyálazni. Kitartani és rászánni az időt ezekre sokkal nehezebb volt, mint begyakorolni pár számolást, megnézni egy videót és egyszerűen csak emlékezni arra, hogy hogyan csináltak benne dolgokat. 🤷‍♀️

-Minél nehezebb egy szak, annál jobb.

Szintén hülyeség. A legtöbb szakmában nem hasznosítható közvetlenül az a "mindenből egy kicsit" tudás, amit a legtöbb szakon leadnak. Úgyis specializálódni fogsz, elmélyedsz egy dologban, amit a magadénak érzel, nem kell egy egész tudományterületet megpróbálni felfogni, mert úgysem fog menni és nem is praktikus. A hazai egyetemek és középiskolák közötti különbségek túl vannak misztifikálva. Sokkal több múlik a hallgató önállóan beletett munkáján és az erre való lehetőség fenntartásán, mint azon, hogy az adott intézmény mit erőltet rá. Mert sajnos egy nagyon általános tudás az, amit ráerőltet és ahhoz így is, úgy is még nagyon sokat kell tanulni specializáltan, függetlenül attól, hogy milyen erőbedobással tanulod a többi dolgot.

-Butább/rosszabb szakember, aki ide vagy oda járt.

Az előzővel függ össze. Nem szabad kivenni a képletből az egyetemen kívüli tevékenységet. A legtöbb szakmában az a kulcsa a szakmai kompetenciának. Az, hogy téged valamire köteleznek a tárgyaid teljesítése érdekében, nem jelenti azt, hogy azt és csak azt tanultad a szakmádról. Sőt, nem is szabadna azt jelentenie, mert az kevés. Ugyanez igaz a nem kiemelkedő tanulókra is. Ha azért teljesít közepesen, mert mellette a szakmában dolgozik vagy kutat, akkor sokkal jobb szakember lesz, mint egy eminens tanuló.

-Az egyetemisták folyamatosan buliznak és orgiákat tartanak.

Utóbbira még koliban sem láttam példát, ez az amerikai filmekből jövő hülyeség. A bulizás meg olyan, hogy az aktív bulizó réteg vagy hamar kihullik vagy évekkel tovább húzza a szakot, mert elcsúszik. Nem, sajnos ha nem dolgozol, akkor sem engedheted meg magadnak ezt állandó jelleggel, mert a kettő együtt nem fog menni.

-Az egyetemisták semmirekellők.

Általában ez is hülyeség. Más a szakmának a jellege, amit egyetemen szoktak tanulni. Az, hogy idehaza divat lenézni a szellemi munkát, nem az egyetemisták hibája. A szüleim sosem jártak egyetemre és ugyanolyan sok hülye sztorijuk van semmittevéssel, bulizással és beleszarással kapcsolatban, mint nekünk. Csak ők a katonaságnál csináltak hasonlókat meg betanulás közben. Ne legyenek illúzióitok.

-Az egyetem időhúzás.

Féligazság. A 3-3.5 éves alapképzéseket én is soknak tartom, de ez nem az egyetemisták hibája. Ilyen a rendszer. Pedig a teljes idős képzéseket le lehetne darálni 2 év alatt. A mesterszakra is elég lenne 1 év... De ismerek olyat is, aki azért megy újra és újra nappalis képzésre, mert egyszerűen nem akar felnőni. Félre ne értse senki, semmi baj a többdiplomásokkal, de nem tartom korrektnek azt, mikor valaki 30 évesen is csak tanul és alkalmatlan magát eltartani. Vagy szándékosan ezt használja kifogásnak. Anno, mikor gondolkodtam a doktori képzésen, azt láttam, hogy inkább azok akarnak menni doktorizni, akik még nem akarnak önállósodni és nagyon élik ezt a félig gyerek szerepet, amit az egyetemen élhetnek hallgatóként. Sajnos ez a doktori képzések hibája is, mert idehaza vagy rendesen dolgozol vagy azt csinálod és nem fér be mellé semmi (vagy ha szerencsés vagy, kutathatsz cégnél, de nagyon ritka). De nem olyan embereket láttam továbbtanulni mesterszak után, akiről a felelősség és a felnőtt életvitel iránti vágy jut eszembe... Sokszor nem éri meg a sokadik képzés. Legalábbis nem egyetemen.

-Az egyetemisták beképzeltek.

Szintén csak részben igaz. Van köztük, igen. Ők egyébként a többi egyetemistával is olyanok, csak épp a szak/kar/intézmény miatt, ahova járnak vagy igazából bármi miatt. De ugyanennyi felfújt hólyag van más rétegben is. Sőt, én több embert láttam egyetemistákat köpködni indokolatlanul, mint fordítva. Szintén oda tudnám visszavezetni, hogy idehaz valamiért van egy általános ellenszenv az értelmiség/szellemi munka irányába.

-A diplomások azért mennek egyetemre, hogy jobban keressenek.

Aki még itt tart, az hülye. Nem minden szak garantál jobb fizetést minden más munkánál, de nem is ez a lényege. Mindig is furcsának tartottam, mikor emberek azzal vergődnek, hogy többet keresnek, mint xy diplomás. Dehát nem is ez a lényeg. Mindannyian tudjuk nagyjából, mivel és milyen területen lehet jól keresni, nem vagyunk hülyék. Aki egyetemre megy, nem azért teszi, mert dollárjelek vannak a pupillái helyén, hanem mert adott jellegű munka és adott terület érdekli. Az egyetlen réteg, akinek még szenzáció az, hogy vannak munkák, amik jobban fizetnek, mint egy diplomás pozíció, az az a réteg, akinek köze nem volt a felsőoktatáshoz. Többségünket sokkal komplexebb dolgok motiválnak, mint szarrá keresni magunkat. Például a munkakörülmények.

Én ezt: A HÖK korrupt, rossz

Na ez a legnagyobb baromság ami terjedhet

BTK-szakok: mekis diploma

Ez megint hülyeség

Az hogy az egyetemen mindenképp van társasági élet. Ez nem igaz. Elsőévesként senkit sem ismertem/ismertünk, majd egy moziban futottunk össze másodév végén pár szaktársammal, akiket látásból ismertem csak, és ott összehaverkodtunk.

A másik kedvencem az, hogy az egyetemen mindenképp kell valamilyen bulizós, nagy társaság. Én ezt mindig kerültem.

Van az a mítosz, hogy az egyetem nehéz. Pedig aki szorgalmasan készül, az nem fog kibukni. Akkor nehéz esetleg, ha valaki dolgozik és egyben kitűnő akar lenni.