Szeretnétek távoktatást? EGYETEMEN!

Nem köszi, kifejezetten szeretem a húszas éveimet nem otthonra, anyámék házába bezárva tölteni.

Nappalis diákként mondom (úgy, hogy gyakornokoskodom is mellette), nem szeretnék távoktatást. Minden, amit csinálok, az én döntésem, szeretek tanulni és a munkámat is élvezem, szóval, ja vállalom a "szenvedést". (Nagy szenvedés, hogy megdobnak pénzzel, miközben tanítanak valami olyasmire ami nagyon érdekel)

#2 miért lettem lepontozva? :D szerintem még ti sem tudjátok.

#1 akart lenni, bocsi.

Figyelembe véve,hogy szép lassan kezdik visszahozni a korlátozásokat szerintemmár csak idő kérdése és nem csak az egyetemeken de a középiskolákban is elképzelhető

Én jelenléti oktatást szeretnék, mert az online oktatást inkább csak hátrányként éltem meg, semmiféle előnnyel nem járt számomra. Az online oktatás alatt ugyanúgy megtartották az összes óránkat az órarendi időpontokban, ugyanúgy kötelező volt a részvétel az órákon (kamerát is kötelező volt kapcsolni), nem lehetett felvenni az órákat és ugyanúgy nem kaptunk ki semmiféle segédletet (pl. ppt), ellenben az órák színvonala csökkent a jelenléti oktatáshoz képest (percek mentek el mindenféle technikai problémákkal, nincs internet, lefagyott, nem hallottam stb., szerintem nem lehetett olyan hatékonyan összedolgozni például páros vagy csoportos feladatokban, a tanárok is lazábbra vették a dolgot mintha nem is kellett volna dolgozniuk meg ugye jajj most ért haza a kisfiam, jajj most lefőtt a kávé, jajj most hoztak egy csomagot stb…), az egyetemi kommunikáció hatékonysága is romlott (gondolok egyetemi ügyintézésre pl. TO vagy konzulens vagy tanárok, nem lehetett bemenni személyesen és sokan szinte elérhetetlenné váltak, küldözgetted az e-maileket és nem kaptál választ), a követelmények irreálisan megnőttek (pl. sokkal többet kellett olvasni, több anyagot akartak leadni, sokkal több beadandót kellett írni miközben ugyanúgy megtartották az órákat is) és sokkal szemetebb vizsgákat találtak ki (szivatós kérdések és lehetetlen határidők, hogy megelőzzék a csalást, de sokszor arra se volt idő, hogy végiggondold a kérdést nemhogy csalj…). Valamint engem személyesen is rosszul érintett a távoktatás, mert pl. ki kellett költöznöm a kollégiumból (és alapvetően ott laktam, otthon nem a tanulásra voltam berendezkedve, nem volt normális tanulós helyem, zavart a család és én is őket, nem tudtam bemenni könyvtárba se sehova stb.) vagy most például akkor online oktatás esetén fizethetném tovább az albérletet (bár legalább akkor most maradhatnék majd), a jelenléti órákon sokkal jobban tudtam koncentrálni, jegyzetelni, lehetett kérdezni stb. mint online (online meg csak egy ppt-t bámulunk némán 90 percig a szobában ücsörögve, egymás után napokig), online oktatásban a motivációm is alábbhagyott annyira értelmetlen volt az egész, illetve nekem az egyetem a szociális életet, az önállóságot is jelentette amire huszonévesen azért a legtöbben szerintem vágynak (online alatt haza kellett költözni a szülőkhöz, az egyetemi barátaim szintén hazaköltöztek, messze lakunk egymástól és emiatt nem tudtunk találkozni meg egyébként is minden zárva volt, nem lehetett menni sehova). Illetve őszintén szólva én nem érzem indokoltnak az online átállást a vírus elleni védekezés szempontjából sem, szerintem pont nem az egyetemisták a legnagyobb terjesztők (akik oltathatják magukat, akiket már most is sok egyetemen kötelezik a maszkviselésre vagy akár az oltásra is, sok egyetemi program védettségi kártyához kötött, akik megértik, hogy kezet kell fertőtleníteni, maszkot viselni stb.).

A távoktatás nekem azt jelentené, hogy haza kell költöznöm (nyilván megint kb 0 türelmi idővel, aznap vagy másnap ahogy bejelentik), elvesztem a munkahelyem (gyakornoknak nincs home office), otthon nincs saját szobám tanulni, minden barátomtól, kikapcsolódási lehetőségtől, a páromtól távol lennék bezárva egy ingerszegény környezetbe hónapokig. És akkor az oktatás csapnivaló színvonaláról nem is beszéltünk, mérnökképzés online egy vicc. Örülök, hogy ez másoknak semmiség.