Nem találom a középiskolában a társaságom?

Szia, en is hasonloan voltam mint te.

El kell, hogy mondjam, hogy a kozepiskolaban menonek tartott klikkbe tartozo emberek az eletben egyaltalan nem lesznek olyan sikeresek, sot. Ez mondjuk nem csak az en tapasztalatom, szoval azzal ne foglalkozz, hogy leneznek, vagy nem a menok koze tartozol. A felnott eletben minden megvaltozik.

Sikerült.

Valszeg azért mert a legtöbben ahogy én is ovis korunk óta haverral mentünk ugyanabba a gimibe ugyanarra a képzésre ( tehát összesen 3 év ovi és 8 év suli ált suli után) 3an voltunk mi srácok, és joinoltunk másik ugyanilyen csopihoz tehát 6-an lettünk 11.esek vagyunk mi is. :)

A gimiben 3 baráti társaság tagja voltam. 3 éve ballagtunk, most leirom a tapasztalataimat

1.csak csajok (evfolyamtarsak voltunk) nagyon szerettem őket. Tavaly nyáron találkoztunk utoljára, ez részben betudhato a pandemianak is, ritkán beszélünk.

2. A "népszerű társaság" (szintén evfolyamtarsak) mindenki minket irigyelt, közénk akartak tartozni. Sok buli, menő arcok... Stb. Na ennek az lett a vége, hogy rájöttem, hogy mégsem ők az én embereim, megszakítottam velük a kapcsolatot tavaly. Rosszindulatúak, ketszinuek voltak egymással az emberek, klasszikusan amikor belülről rohad valami, de kifelé meg a tökéletesen mutatjuk. A társaság teljesen leszűkült, kB most 10en maradtak. Ők egyáltalán nem hiányoznak.

3. A még mindig meglevő társaságom (ők nagyrészt az osztalytarsaim voltak, de nem mindenki) ez a csapat sokat erősödött, amióta elballagtunk, sokkal jobb és szorosabb a kapcsolatunk. Rendszeresen találkozunk, kB 15 fő, de itt nincs kibeszeles, lenezes. Mindanyian támogatjuk, motivaljuk a másikat. Nagyon örülök, hogy ők vannak nekem.

Ezzel csak arra akartam ravilagitani, hogy akinek van gimis baráti társasága, nem biztos, hogy érettségi után is barátok maradnak. Ritka, hogy tényleg megmaradnak a barátságok, mivel ahanyan vannak, annyi felé mennek dolgozni/egyetemre.

A jelenlegi legjobb barátnőm kB 1,5 éve lett az életem része (nem ismertem gimiben) , de mára nem telik el nap úgy, hogy ne beszéljünk. Ha van egy legjobb barátnőd, ne aggódj, sokkal többet jelent egy igazi barát, mint sok-sok haver/hamis "barátok". Ha egyetemre mész szerezhetsz új barátokat is, ott kezdődik igazán az élet, nem a gimiben.

Fel a fejjel, csak 1 év és túl vagy a gimin 🙂

Egyetertek minden valaszadoval :)

Nem a gimi lesz eleted fenypontja.

Eszmeletlen milyen felszines tud mindenki lenni es lenyegeben csak egymasnak akarnak megfelelni, mikozben elfelejtik a sajat szemelyisegjegyeiket, ertekeiket.

Nalunk is nagy volt a klikkesedes, en sem ereztem magam komfortosan egyik tarsasagban sem es azt gondoltam velem van a baj.

Nem volt kifejezetten gond, csak amikor elmentunk ide-oda, nem ereztem azt, hogy “hu de jo, meg milyen jol kapcsolodunk egymashoz”

Plusz az sem tetszett, hogy mindenki mindenki hata mogott kavart es ez is egy fals erzetett adott. Ez a baratsag? Ilyen egy barati tarsasag?...

Aztan jott az egyetem es rajottem, hogy nagy tevhitben eltem. Par het alatt osszeverodott egy olyan jo tarsasag, akikkel mai napig osszejarunk (marmint nem most, de amikor lehetett)

Plusz kimentem tanulni egy evet kulfoldre es ott is rengeteg szuper embert ismertem meg, mai napig beszelunk. Az egyik legjobb baratnom egy olasz lány, akivel kint talalkoztam es a mai napig egymás életének szerves részei vagyunk. Felemelo erzes mikor onmagad lehetsz es masok is onmagukat adjak es igy tudtok egyutt lenni, egy hullamhosszon.

Ne aggodj, mikor idosebb leszel tobb olyan emberrel talalkozol, akinek az ertekrendje egyezik a tieddel es az erdeklodesi korotok is hasonlo.

Nem vagy lemaradva semmirol, a jo resz meg csak most kezdodik ;)

Én is így vagyok vele.

A legalább vam egy legjobb barátnőd, ami messze jobb, mint 100 felszínes kapcsolat.

Kitartást! :)