Középiskolai koli tapasztalatok? Milyen volt egy napotok?

Hát.. nekem elég vegyes tapasztalataim vannak, nem szeretném kedvedet venni. Többször írtam a kolis dolgokról itt és többen börtönnek hívták a helyet :D

Reggel 6:30-kor keltünk, utána elsősöknek kötelező reggeli 7-ig. Utána 7:30-ig el kellett hagyni a kolit. Több iskola diákjait szállásolták el, az én sulim például a város másik végében volt, de voltak olyanok is, akiknek csak 1 szintet kellett lemenniük, de még ők sem mehettek fel napközben a koli szintjére.

Le kellett adni az órarendünk és be kellett számolnunk, hogy melyik nap mikor érünk vissza. Kötelező szilencium volt 4-től, kettő blokkban. Hetesek ültek kint a koli szintjén, akik egy szobából kerültek ki, ők vezették, hogy ki mikor érkezett és miért csak akkor. Az elsősöknek a suli szintjén volt a szilencium, és nem mehettünk fel. Akiknek 4,0 alatt volt az átlaguk, szintén kötelezően a suli szintjén kellett, hogy tanuljanak.

Akik a koli szintjén maradtak, max 2-en lehettek egy szobában sziló idején, állandóan járőröztek a tanárok. Nem lehetett tv-zni, sem hangoskodni. Folyosón tanultak azok, akik nem fértek el a szobákban.

Azt hiszem 5:30-tól volt vacsi, amikor leküldték a komplett kolit, és majdnem 45 percbe telt, míg végeztünk, meg kiabáltak velünk, ha 35-kor indultunk le.. és a sorban állás elvitt egy rakat időt.

Utána megint sziló, de itt már nem olyan szigorúan.

Este 8:55-kor hetesi lámpaoltás, majd egésztől a nevelők is jöttek elköszönni. 9-től lekapcsolták a TV-t és WiFi-t is.

Igazolást kellett vinni az ofőtől, ha nem értünk időben vissza a szilenciumra sulis dolog miatt. Ha ki akartunk menni bármiért is, előtte szólni kellett a nevelőknek.

Viszont cserébe hetente voltak programok, közös filmnézések, Sudoku, egyéb rejtvényfejtés, szobaverseny és mindig volt nyeremény. Mikulás és nyuszi is szokott járni :D

Jó volt távol lenni otthonról, meg a nevelők is 1 kivétellel nagyon rendesek voltak. A kedvenc nevelőmmel, aki állítólag a legszigorúbb volt, a mai napig felköszöntjük egymást szülinapokkor. Nagyon emberséges volt és sokszor beszélgettünk, szinte olyan volt, mint egy második anyuka (jó értelemben) és én voltam a kedvence :) :D

De volt egy nagyon bunkó nő is, aki állandóan beszólogatott nekem mindenért. Konkrétan azért kaptam heti szinten a lecseszést, mert péntekenként nulladikom volt és korábban kellett ajtót nyitnia :D de egyik szobatársam is akkor járt, ő mégsem kapott egy rossz szót sem.. és nem mindig voltak valami rugalmasak a nevelők.

Minden pénteken azt hiszem este 7-ig kötelező volt elhagyni a kolit és csak vasárnap 3 körül nyitották újra. Kötelező volt azt is leadni, hogy ki mikor jön, illetve megy el. Egy naplóban is kellett ezeket vezetni.

2 zuhanyzó blokk volt, elég nagy veszekedéssekkel :D volt, hogy a hármas zuhanyzóba bezárkózott egy csajszi majdnem egy órára, mi meg kint szobroztunk, és ő durcizott, amikor sürgették mások is. 5 WC jutott majdnem 40 lányra, abból 2 mindig rossz volt. A zuhanyzók és WC is nagyon rossz állapotban voltak.

Viszont minden szobának volt kis tv-je, csap is, de nagyon kicsi volt a szoba. 4 ágy egymásnak tolva (lábaknál), pár szekrény és 2 íróasztalt zsúfoltak össze. 4-en is alig fértünk el, a leleményesebbek befoglaltak minden plusz centit. Mi alig fértünk el, nem tudom a 6-osok hogyan oldották meg.

Összesen 3 kicsi hűtő volt, és hiába címkéztük fel a cuccunk, az ételek, italok gyakran eltűntek, mások beleettek. Ebből több balhé volt, de sosem maradt abba. A takarítónők sosem dolgoztak, mi porszívóztunk, söpörtünk, mert már nem bírtuk tovább. Viszont nem szabad nasit előhagyni, mert azt bizony takarítja a takarító :D erről még amúgy a nevelők is tudtak.

Bevallom őszintén, én 2 évig voltam csak kolis. Minden túlzás nélkül ugyanakkor keltem itthon is és ugyanakkor kezdtem el tanulni. Ott egyszerűen képtelenség volt nyugisan tanulni, valaki mindig hangoskodott. Aludni sem tudtam, mert a szomszédok hajnali 1-ig kiabáltak, zenét bömböltettek és hiába jöttek a nevelők, őket nem érdekelték. Szobatársakkal sem mindig sikerültek a kompromisszumok. Állandóan fáradt voltam, tanulni sem tudtam rendesen.

Viszont nagy barátságok köttettek ott szerencsére. A legjobb barátnőmet ott ismertem meg, és szerencsére a mai napig sokat beszélgetünk és összejárunk, időközben szinte amúgy családtag lett :D viszont nem bántam meg, hogy bejárós lettem a végére, sokkal jobb volt így. Bár nagyon jó volt a társaság (napközben), mindenki közvetlen volt, és mosolyogva köszönt, épületen kívül is.

Remélem nem vettem el nagyon a kedved :c

Én soha nem éreztem, hogy olyan lenne mint egy nagy család. Mi is 4-en vagyunk egy szobában, de csak esténként szoktunk ténylegesen ott lenni mind a 4-en. Nekem pl. 8 órám volt sokszor, délután/este pedig edzőterembe jártam, szobatársaimnak meg edzésük volt minden nap, szóval gyakorlatilag csak enni, aludni, meg tanulni szoktunk koliban. De a legtöbben visszaértek suliból max 2kor és egész nap ott b*szták a rezet

A tanulást megnehezíti, hogy valaki állandóan visít, nevetgél, kiabál, vagy zenét hallgat, akár a folyosón, akár az épület előtt. Amúgy nálunk a tanulószoba nem olyan vészes. 9.ben félévig kötelező de utána egy bizonyos átlag felett nem kell járni. Az átlagodtól függ az is, hogy mennyi kimenőt kapsz. Pl. mivel nekem mindig 4,5 felett volt 'korlátlan'kimenőm volt, de így is mindig szólni kellett a nevelőknek, hogy hova megyek, és le kellett adni a kártyádat a portán.

Hétvégén kötelező hazamenni, hacsak nincs valami különleges indokod (pl. meccsed van), aztán vasárnap este 8ig illik visszaérni.

Szóval igazából a legtöbb dolog függ attól, hogy melyik koliba mész, de szerintem az a legfontosabb, hogy jó szobatársakat meg normális nevelőt fogj ki, úgy túl lehet azért élni :)