Milyen tévhit bizonyult hamisnak akkor amikor egyetemre kerültél?

Keveset kell tanulni ezen a szakon.

Minden heten bulizni fogok.

Sok szakmai targy lesz.

A tanarok segitokeszek.

#1-es válaszait adom, plusz azt hittem, hogy a vizsgáztatás korrekt módon zajlik: ha tudom az anyagot megvan a vizsga, ha nem tudom, akkor nincs meg.

Csak egy példa: egyszer 4,5 órán keresztül vizsgáztam. Tudtam a tételeket, és a feltett kérdésekre is válaszoltam magyarul és latinul is. Már hulla fáradt voltam, a tanársegéd is unta, de a prof nem engedte el a koncot.

A végén azzal az indokkal vágott meg, hogy egy clausula szövegét nem tudtam elmondani görögül - hozzáteszem, nem is kellett volna tudni. A prof erre csalódott arccal közölte, hogy ennél többet várt, és bevéste az elégtelent.

Kint vártak a barátaim az ajtó előtt, ők már rég végeztek addigra, és nem akarták elhinni, hogy tényleg elkaszáltak.

UV-én egy másik tanárnál, 3/4 órás kérdezz-felelek után, simán meglett.

1. Egyetemen már sokkal szabadabb leszel, magadért felelsz és önálló döntéseket hozol és már felnőttként kezelnek az oktatók is (pl. sokkal több időd lesz és beoszthatod magadnak, akkor tanulsz amikor akarsz, úgy veszed fel az óráidat ahogyan akarod, ha nem akarsz bejárni órákra akkor nem is kell, minden a saját döntésed stb.) - Én inkább azt tapasztaltam, hogy sokkal kevesebb időm lett a köziskolához viszonyítva, elég fix órarendem volt mindig és ahhoz kellett alkalmazkodnom (mi vehettük fel az óráinkat csak választási lehetőség nem nagyon volt), a legtöbb órám katalógusos volt és kötelező volt bejárni, és a legtöbb tanár egyáltalán nem kezelt minket felnőttként, egyenrangú partnerként.

2. Egyetemen nem kell sokat, rendszeresen tanulni, max. a vizsgaidőszakban - Ez szakfüggő is, de nekem pl. a szorgalmi időszakban szinte többet kellett tanulnom mint vizsgaidőszakban, mert a legtöbb tárgyamból folyamatosan zh-t írtunk, projektek voltak, óráról órára kellett beadandókat írni. Magyarul folyamatosan kellett készülnöm.

3. Egyetem mellett lehet dolgozni és a legtöbb egyetemista dolgozik is - Ez részben igaz, hiszen valóban lehet dolgozni és sokan dolgoznak is stb. Én inkább a lehetőségekben vagy a kivitelezésében csalódtam, mert ezt annyira egyértelműen és könnyen szokták emlegetni, hogy azt gondoltam ez tényleg ilyen egyszerű. Elég kötött órarendem volt (minden nap volt órám), nagyon kevés szakmai diákmunka volt (a legtöbb kereskedelem, fizikai munkák, vendéglátás vagy alkalmi munkák) és a legtöbb ugye az órarendem miatt nem jöhetett szóba, illetve magam is nagyon kevés olyan embert ismerek, aki az egyetem mellett dolgozott.

4. Az ösztöndíjból meg lehet élni vagy legalábbis “jó pénz” - Ez megint változó, mert hallottam tényleg magas ösztöndíjakról is és, ha valaki pl. több ösztöndíjat kap, akkor az összesítve már tényleg lehet egy nagyobb összeg. Én csak tanulmányit kaptam, a legmagasabb összeg pedig 18ezer forint volt 5 egész feletti átlagra.

5. Nem számít, hogy vidéki vagy budapesti egyetemre jársz - Ez is sok mindentől függ és sok esetben, sok szempontból igaz. Én vidéken tanultam és nekem abban okozott csalódást, hogy Budapesthez viszonyítva sokkal kevesebb gyakornoki lehetőség volt (vagy akár szimplán munkalehetőség), kevésbé “jó nevű” helyeken. Ez valahol evidens, de ebbe egyetem előtt én abszolút nem is gondoltam bele.

6. Az egyetemen csak egy Neptun kód vagy, senki nem ismer és senki nem foglalkozik veled - Ez is szakfüggő, mert nagyobb létszámú szakokon ez tényleg ilyen. Én kisebb szakra jártam, ahol az órákon mindig be kellett mutatkozni, egy oktató többször is tanított minket és a legtöbben ismertek minket, tudták a nevünket, kik vagyunk és mik vagyunk. Ennek pozitív és negatív következményei is voltak.

7. Külföldi tanulmányok (bárki számára elérhető, könnyedén megvalósítható, nem költséges) - A legtöbbször csak a pozitív dolgokat mutatják be a mindenféle külföldi tanulási lehetőségeknek, de arról nem beszélnek, hogy az ösztöndíj a legritkább esetben fedezi a költségeidet és neked is mélyen a zsebedbe kell nyúlnod, vagy hogy sokan csúsznak egy külföldi félév miatt.

Nekem most hirtelen ezek jutottak eszembe. Tévhitek vagy sem, de számomra ezek csalódások vagy meglepetések voltak, mert korábban sokaktól hallottam ezeket és én mást tapasztaltam.

Attól függ. Amit amcsi filmekben nyomnak az kb mind megdől az első félévben.

Amúgy, hogy konkrétan mi dőlt meg.

Azt hittem, jobban megtalálom a társaságom az egyetemen. Érettebb, komolyabb emberek lesznek. Ezzel szemben az arány kb a középiskoláshoz tendál. Ezzel nem lehülyézem őket, csak mondjuk míg a legtöbb bulizik meg berúg, nekem ahhoz semmi kedvem, ellenben egy jót dumálni akármiről az mindig megnyugtat.

Az is tévhit, hogy az egyetemisták úgymond szorgalmasak.

A legtöbben, megcsinálják amit meg kell és ennyi. Szabadidőben buli van, vagy akármi. Ami amúgy nem kevés, de kevés olyan ember van aki mondjuk villamosmérnök és kicsit érdeklődik a hegesztés iránt szabadidejében, vagy gépész aztán ha úgy van kicsit programoz. Tehát általában nem mennek el más irányba nagyon mint ami az alap.

Tévhit talán az is, hogy amiből levizsgázol azt tudod és tudni is fogod.

Levizsgázni le lehet szerencsével, vagy akár típusfeladatok ismeretével is. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ebben nincs semmi belefektetett munka, de azt látni kell, hogy sokszor normálisan nincsen megbeszélve a hallgatósággal a probléma. pl.: Matekból vesztek valamit amit majd XY tárgyban használtok, de egy kicsit máshogy és a dolog kicsit ismerős, de mégis más azt pedig nem fejtik ki, hogy konkrétan miért, mert nincs rá idő. Így egy-egy feladatnak van, hogy csak a megoldását tudja az ember, de hogy miből jön és miért azt nem.

Tévhit talán az is az átfogó ismeret is bármely területen. Amit sokszor látni a neten, hogy XY programozó ezt és azt csinálja, vagy XY mérnök meg ezt és ezt, az általában nagyon nem így van.

Talán az utolsó tévhit, hogy azt tanulod ami érdekel. Na ez a legnagyobb bullshit.

7 félév alatt, ha lesz 15 ilyen tárgyad akkor kb jó az arány. Ja, hogy mennyiből? Kb 70 tárgyból. Baromságok magolása sokszor az egyetem és ahelyett, hogy probléma megoldásán lenne a hangsúly, sokszor a memórián van. (Volt olyan vizsgám, ahol a tanár pl olyat várt el, hogy írjam le ennek meg annak a képletét. Ja cssak ebből a képletből volt 10 darab, mind kb 7-8 komponensű és gyakorlati mérésekből megállapított. Itt meg a 7-8 komponensből van olyan, hogy csak 1 és volt olyan hogy 5 komponens volt más.)

1. A jegyzetek értékesek, senki nem adja ingyen //Bárki azonnal elküld bármit

2. Hatalmas mélyvíz lesz gimihez képest //Hetekig csak ismételtük, alapoztunk, azóta is következetes minden követelmény.

3. Koliban nem lehet tanulni //De, lehet.

4. Rengeteg unalmas, haszontalan tölteléktárgy/szórótárgy is lesz //még nem találkoztam velük, de a mintatantervben sem.

5. Egyetemen mindenki a kettesre hajt. //Kevés tárgyból elég a 4-es

6. A tanárok számára egy Neptun kód leszek, nem lesznek segítőkészek //kis létszámú szak, minden óra előtt névsorolvasás (covid miatt), minden tanár nagyon segítőkész

7. Én állítom össze az órarendet //Igen, de kis létszámú szak, így kevés kurzus indul egy tárgyból (azaz 1, ritka esetekben 2)

Mérnöki szak, BME

Tévhit: Egyetemenen már tényleg csak olyanok lesznek, akiket érdekel a szakma és a hozzá kapcsolódó alapozó tárgyak.

Valóság: Vannak ilyenek, de relatíve kis arányban. A többség csak arra megy, hogy meglegyenek a tárgyai, a gimiből ismerős "úgy se fogom használni" mentalitás nagyon ott volt (pl fizikán). Amúgy ezért is nagy a lemorzsolódás, sokan csak azért jönnek, mert hallják, hogy jó a fizetés, de igazából nem érdekli őket az egész.

Tévhit: Itt már tényleg azt tanulom, ami érdekel.

Valóság: Voltak ilyen tárgyak, kétségtelen, de tele van a képzés töltelék (alibi) gazdasági és humán tárgyakkal, amik nagy nyomot nem hagynak. Hozzáteszem, azért volt olyan, ami érdekes volt.

Tévhit: A konzulens segít a témában, hiszen ő is érdekelt, hogy jól megcsináld, és akár becsatlakozz valami tanszéki projektbe.

Valóság: A konzulensek tojtak az egészbe. Volt, hogy megkaptam, hogy ő nem látja át, és keressek valamit a neten. Na, ebből lett elegem. Ezért minek egyetemre járni? Ennyi segítséget bárkitől kapok. Szakdogánál, direkt céghez mentem, ott más volt a helyzet, ott, ha elakadtam, akkor tényleg kaptam segítséget. (A jelenlegi munkahelyemen is segítőkészek a kollégák.)

Tévhit: Vizsgaidőszakban éjszakába nyúlóan kell majd tanulni.

Valóság: Persze, ha félévközben nem tanultál, és az egészet pár nap alatt akarod megtanulni.

Utolsónak sok dolgával egyet értek.

Bár nálunk meg én nem BME-n voltam, de nálunk sok menedzser tanár a saját tárgyát túl komolyan vette. Volt egy vizsga emlékszem... A tanár könyve 3 szó köré épült ez kb 200 oldalon át elnyújtva. Szégyen vagy sem, én bemagoltam kb az egészet. A tanár a saját jegyzetét megbuktatta... Amikor megkérdeztem megtekintésen, hogy mit hagytam ki szó szerinte nem tudott mit mondani.

De nem ezért kommenteltem.

Utolsó. Mi szoktunk beszélgetni mérnök diákként/végzősként, hogy van-e értelme a mérnök MSC-nek. Egyik oldalról azt hallani, hogy jó másikról meg, hogy felesleges csak 2 év + szopás.

Az egyetem végére már az "oldd meg magadnak" meg a "nézz utána" hozzáállásból kicsit elegem van. Te hogy látod, hogy tapasztalod az MSC témát?

(Persze értem, hogy nézz utána, de ha én soha nem akarok XY-t tervezni, vagy ZJ-t dokumentálni akkor legalább mankót adjon. Ami meg érdekel nyilván próbálkozik vele az ember, ha az az 1-2 dolog van nem mellé a másik 10)