Alapítványi egyetemek: pro és kontra?
Államtól "független" egyetem, az azt jelenti, hogy ha nem Fidesz kormány lesz, akkor TÉNYLEGESEN független lesz az új kormánytól, ugyanis Fideszes vállalkozók és politikusok, művészek irányítják az alapítványi kuratóriumokat. Csak pár név: Csányi Sándor, Lázár János, Lánczi András, Varga Judit, Szijjártó Péter, Vidnyászky Attila, Anthony Radev. SZTE-n hírlik: Novák Katalin és Nemes Pál (szegedi polgármesterjelölt).
Uniós forrásokat alapítványon keresztül, saját maguk által kiírt közbeszerzéseken zsebre teszik. (Nem kell elszámolniuk, állami közintézménnyel ellentétben, ugyanis az alapítványi közpénz, az nem közpénz.
Ha magát az oktatást nézzük: Akár lehetne jobb is, ha ténylegesen jó helyen költik el az 1500 milliárd Forintot. Viszont az is megtörténhet, amennyiben az egész felsőoktatás alapítványok kezébe kerül, hogy megvágják az ösztöndíjas helyek számát, és emelik a tandíjakat. De ez csak évek múlva lehetséges végkifejlet.
Közben utána néztem. Az alapítványi átállás nem feltétlenül rossz, csak tipikusan "kicsit sárga, kicsit savanyú, de magyar".
A Corvinust leszámítva gyakorlatilag nem kaptak az egyetemek jelentősebb tőkét, továbbra is az állam támogatja, illetve finanszírozza az alapítványi egyetemek működését, ezáltal anyagi függetlenség nem valósul meg. Arra jó, hogy ha valamire nem lesz pénz, most már állam bácsi "mossa kezeit, alapítványi az egyetem", illetve arra, hogy az a pénz amit az alapítványnak adnak, elveszíti közpénz jellegét.
A vezetése megint érdekes lett. Míg nyugaton a kuratóriumi tagok általában (persze ott sem minden esetben) főállású dolgozók, nálunk jóformán mindenki csak másodállásnak kapta meg (nem is tudom hogy mondjuk Varga Judit igazságügyi miniszternek hogy van ideje egyáltalán foglalkozni a Miskolci Egyetem ügyeivel?). Ez még talán a kisebb probléma, hisz minden kormány ezt tette volna, csak akkor nem Varga vagy Csányi neve szerepel ott, hanem mondjuk egy Kovácsé. A nagyobb baj, hogy míg nyugaton az alapítványi egyetemek kuratóriuma igazgatja az egyetem útjait, forgatja a pénzt, szerződéseket köt, pályázatokat ír és próbál nyerni, stb, de az egyetem működésébe nem szól bele (hiszen azért van az egyetemi szenátus és azért van választott rektor), addig nálunk kvázi teljhatalmú lett a bizottság. Innentől kezdve nem hogy a hallgatóknak nincs a HÖK-ön keresztül beleszólása az ügyekbe, hanem a tanároknak, dékánoknak, de magának a szenátusnak se. A kuratórium bármit vétózhat és az engedélye nélkül nem intézkedhetnek. Innentől kezdve elveszett az egyetemi autonómia is.
Ráadásul a kuratórium tagjai be tudják biztosítani magukat, ahogy a Corvinus esetében is tették: se külső (kormány által), se belső erővel (egyetemi szenátus által) nem lehet a tagokat elmozdítani, ha ők úgy döntenek.
Összességében ezek a kis kapuk teszik nevetségessé és feleslegessé az egészet. Arról nem beszélve, hogy legtöbb esetben (amennyiben ellenzik az átállást) figyelmen kívül hagyják mind a hallgatók, mind az oktatók véleményét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!