Miért mondják, hogy leterheltek a magyar diákok?

Nem tudod összehasonlítani, hiába próbálod... Most majd jön, hogy nem 9-10 órát dolgoznak, hanem 12-13 órát meg vasárnap is stb., persze, felnőtt ember leülni nem tud egy percet sem, ugye? Nem azt mondom, hogy minden munkahely nagyon jó, mindenhol kötött munkaidő van, amit be is tartanak, mindenhol van ebédszünet, semmilyen munkakörben nem kell hazavinni a munkát stb., de azért nem kellene úgy csinálni, mintha minden felnőtt ember 0-24 hajtaná az igát valami bányában vagy nem tudom. A háztartásvezetést sem fogom szerintem soha sem megérteni, hogy mégis mi olyan nagyon nagy feladat az, ami miatt minden egyes kérdésben fel kell emlegetni ezen az oldalon. Oké, ha valaki valami óriás birtokon lakik, egy nagy házban, kerttel, sok gyerekkel vagy valami, akkor elhiszem, hogy sok munka és sok energia. Viszont egy átlag háztartásba azért szerintem nem kell belehalni.

Én most egyetemre járok, előtte dolgoztam (és igen, háztartást is vezetek amióta leérettségiztem) előtte pedig középiskolás voltam. Biztosan állítom, hogy középiskolában voltam a legfáradtabb, legnyúzottabb stb., mert az volt a legnehezebb. Gimiben semmi szabadságom nem volt, mert mindenben a tanárhoz kellett igazodni. Ha ő csak úgy benyögte egy órán, hogy holnap ebből és ebből felelünk, akkor ebből és ebből felelni kellett, vagyis meg kellett tanulni. Teljesen váratlan volt az egész, kiszámíthatatlan és semmi beleszólásom nem volt, nem tudtam én saját magam beosztani az időmet, saját magam felosztani a feladatokat és a saját magam tempójában vagy módszere szerint haladni. Most az egyetemen ezt megtehetem, hiszen a félév elején már rögtön látom, hogy mi lesz a számonkérések módja, mi kell a tárgy teljesítéséhez, mit mikor és hogyan kell megcsinálni stb., stb., sokkal könnyebb. Egy felnőtt embernek pl. ugyanúgy nincsen megszabva, hogy most holnap ki kell mosnod a ruhákat, most mindenképpen ebben a szent minutumban le kell mosni az összes ablakot a házban, holnap későn érsz haza, de azért még maradj fenn hajnalig, mert másnapra muszáj megfőzni egy töltött káposztát... Nem is kér rajtad számon senki semmit, senki nem osztályozza vagy minősíti a képességeidet és a teljesítményedet és semmi komoly következménye nincsen annak, ha valamiben hibázol vagy mondjuk nem 16:45-kor mosod el azt a tányért, hanem mondjuk 17:23-kor.

A leterheltségen azt értik többnyire, hogy abban az időben nem tehetik azt amit ők szívesebben tennének.

Folyton erről vitatkoznak a médiában is, hogy mi hasznos, mi felesleges a tananyagban?

Túl kellene ezen látni!

Azért jó, ha az iskolai tananyag tartalmaz olyasmit ami a gyerekek érdeklődési körébe nem tartozik bele, mert szélesíti a "látóhatárukat"

Amikor döntenie kell az életéről, legalább azt tudhatja majd, hogy mi az amivel biztosan nem foglalkozna. Jó esetben pedig megtalálhatja, azt ami igazán érdekli. Kétségbe vonja valaki, hogy Leonardo da Vinci sokrétű tudása hátrány lett volna a saját maga, vagy az emberiség szempontjából?

Van olyan tanulni valónk is az iskolában ami nem kifejezetten a tantárgyakból tanulható tudásanyag.

Ilyenek: jó esetben megtanulunk tanulni. kapcsolatokat épiteni, tolerálni egymást, segíteni másoknak, csapatban tevékenykedni, problémákat kezelni, időt beosztani, önállóságot gyakorolni, stb.

Azaz felkészìt az ÉLETRE.

Egyébként ha könnyü lenne a tanulás, na meg kevesebb idő? Szerintetek hogyan képződnének a JÓ szakemberek. Vagy van aki szereti, ha a pénzéért egy rosszul elvégzett munkát kap?

Mindenki azt aratja amit vetett.

A szorgalnasok uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.