Mi alapján nevezhetünk egy informatikai képzést erősebbnek mint a másikat (egyetem)? Bövebben lent

BME-n van fizika, ELTÉ-n nincs. Ott több elméleti tárgy is van, ami a BME-n nincs.

A többi egyetemet nem tudom.

A különböző egyetemeken nagyon mást tanítanak. Már a honlapokon fellelhető mintatantervek (tantárgyak) szintjén is nagy a különbség. A Műegyetemen a mérnökinfón is van pl. fizika és sok komolyan vett villamosmérnöki tárgy, ami másutt nincs, vagy sokkal kevesebb. Önmagában ettől nem biztos, hogy jobb, de biztos, hogy más. Azaz pl. biztos jobb annak, aki mérnökibb, műszakibb alapozású szakot keres, de lehet, hogy ez kevésbé fontos mondjuk webes appok fejlesztőinek. De van, aki szerint ezek az alapok még nekik is adnak plusz magabiztosságot.

Szóval az egyik szempont tényleg az, hogy milyen tárgyakkal szeretnéd az időd tölteni, és milyeneket tippelsz hasznosabbnak a későbbiekre.

Egy másik szempont viszont az első hozzászóló cáfolása: Nem tévhit, hogy bizonyos értelemben erősebb az, ahol jobban szívatnak. Igenis a munkaerőpiacon tudják, hogy aki túlélte a műegyetemi szívatást, az strapabíró, munkabíró lesz, aki nem fog a későbbiekben sem megijedni attól, ha egy új témához valami újat kell tanulnia. Ezt mutatja, hogy a Műegyetemen végzett infós általában többet fog keresni, mint a más egyetemen végzettek: az adóhivatal adataira építve objektív kimutatásokban bogarászhatsz erről: [link]

A harmadik szempont meg egyszerűen a felvételi pontszámok. Akármit is tanítanak, ha oda jobb pontszámmal mennek a hallgatók, akkor a nagy számok törvénye szerint (azaz persze nem mindenkire igaz ez) valószínűleg jobb eredményt is fognak elérni. Már menet közben többen mennek közülük külföldre, jobb cégek témáiba botolhatnak, azaz a csapat (a versengés ellenére is) jobban húzza egymást fölfelé. És a végén (és már közben) a cégek is ezt feltételezik a csapatról, és ezért is ajánlanak több kezdőfizetést.

Persze jelenleg minden más egyetemen végzett infós is jól tud boldogulni a piacon, azaz, ha a szívatást túl soknak találod, vagy túl soknak gondolod a műszaki/tudományos témákat, akkor valóban válassz magadnak könnyebbet vagy érdekesebbet - nagyon nem fogsz akkor sem mellé.

Attól is függ, hogy kitől tanulsz, mivel ha valaki jobb, akkor tőle többet is lehet tanulni. Ez pl. az egyetemi rangsorok oktatói kiválóság ranglistáján is lehet látni. Ennek megfelelően pedig a hallgatói kiválóságból is látszik, hogy milyen a tehetséggondozás. Tehát a BME-n van a világversenyeket is nyert hacker csapat.

Fontos még, hogy nincs egységes számonkérési elvárás, vagyis lehet, hogy mindkét helyen van analízis, de ha az egyik helyen csak az elméleti anyagok szó szerinti megtanulása kell, akkor semmilyen gyakorlati ismeretet nem szednek magukra a hallgatók.

Az is tévhit, hogy nem veszik figyelembe, hogy melyik intézményben végeztél. A MKIK gazdaság és vállalkozáskutatás intézmény 2013-as felmérés szerint a képzőintézmény a 3. legfontosabb szempont, ami 23%-nyit számít bele. Az első kettő a nyelvtudás (43.7) és a szakmai gyakorlat (23.3%).

Ami pedig még szempont lehet az a cég saját tapasztalata. Én hallottam már olyat, hogy a cég azt gondolta, hogy az ELTE IK és a BME VIK tud csak jól képezni, így innen válogat, de amikor felvettek egy IK-st, akkor olyan rossz munkát végzett náluk, hogy inkább csak a BME-ről válogatnak a továbbiakban. Nem tudom, hogy ténylegesen mennyi cégnél nézik ezt, illetve milyen arányban, de az igaz, hogy ez sokszor számít, és könnyen lehet, hogy emaitt tényleg nem téged fognak először választani egy munkahelyen, hanem egy BME-st.

Alapvetően mivel munkaerőhiány van ezen a területen, így nagyon nem kell félned, de előfordulhat, hogy neked a rosszabb munkát kell vállalnod. Ez persze csak a képzés után számított pár évben lesz így, amint lesz tapasztalatod úgy mindjárt más kérdés.

Illetve teljesen más a helyzet, ha gondolkozol Msc-ben. Pl. ha elvégzel egy DE Bsc-t és utána BME Msc-t, akkor már nem számít, hogy a DE-n csináltál Bsc-t.