A felsőoktatásnak így mi értelme van Magyarországon?

Én nem jártam felsőoktatásba, de azt látom, hogy az egész arról szól, hogy valahogy elérd a ponthatárt, bekerülj, aztán végig meg legyen a hőn áhított 2-es, és a kezedbe legyen a diploma, amivel a munkaerő piacon egy nagyobb ütőkártyád van. Mindenhol azt olvasom, hogy pld. gazdálkodás menedzsment, hogy de nehéz a matek, örül mindenki ha átmegy, az alapélmény ez, hogy sok a tantárgy, nehéz, és szinte senkinek se megy jól. De ennek így van bármi értelme? Értem, hogy többet kell elvárni, hogy legyen kihívás, és feltudjanak oda nőni az emberek, ez mindenhol így van az életben. De ahol ilyen szakadék van, oda már soha nem fognak felnőni, meg látjuk a gyakorlatba, h nem nőnek fel. Most aki 2-essel elvégzi a matekot (amúgy ott hogy vannak a százalékok?) a tudásanyag egy mérsékelt hányadát tudta, és a gyakorlat azt mutatja, hogy még abból fog felejteni. Akkor mi értelme ezt leoktatni nekik, majdnem ugyanott vannak, mintha semmit nem tanulnának, nem is fognak a jövőben hozzányúlni feltehetően, mert a hiányos tudásnak köszönhetően, nincs is magabiztosságuk a tárggyal szemben? Egy sportos példával élve (bocs, én ilyeneket tudok, de szerintem aki olvassa annak át fog jönni :D), ez olyan, mintha Guardiola megmutatná nekem mi fán terem az edzősködés meg az ő filozófiája, alig értenék belőle valamit, akkor majd bármikor fogok tudni egy csapatot úgy vezetni, olyan stílusban játszatni, mint Guardiola? Valami erőlködés lesz ebbe az irányba, amibe rengeteg hiba lesz. Ellenben, ha csak a primitív angol kick & rush-t tanítaná meg nekem valaki, viszont abból 5*-ös lennék, akkor legalább azt magabiztosan, a legnagyobb hatásfokon, azon belül, amit az enged, tudná szállítani a csapatom, elavult lenne, és biztos nem dominálnánk ezzel, de tudnánk mit akarunk, abba nagyon jók lennénk, azt nagyon nehéz lenne megakadályozni, így meglennének a meccsek, amiket nyernénk. A nézők tudnák mit várhatnak tőlünk, és azt kapnák, a lehető legjobb minőségben.

Szóval én úgy gondolom sokkal hatékonyabb lenne, ha az átlag egyetemre járó lenne 4-es tanuló, és onnan fejlődne később, kijavítaná, idővel tisztázódna az a pár "hiba", amit elkövet. És azt gondolom inkább valaki kevesebbet tanuljon, de azt jól tudja, mint hogy nagyon nagy elvárások, nagyon nehéz, teljesíthetetlen szintek.

Egyáltalán gyakori a magyar egyetemeken, hogy valaki 4-5-ös tanuló? Ez máshogy megy külföldön?

Olyan mintha az egész magyar oktatás amúgy arról szólna, hogy rámutasson te mit nem tudsz, a hibáidat felnagyítsa, az önbizalmad pedig lerombolja. Pedig az nekem mindenképp az oktatás hibáira, rossz konstrukciójára utal, hogy akik odajárnak, azok se jók, a jegyek alapján. A 2-es azért 2-es egy 1-5-ig tartó osztályozási rendszerben, mert nem jó, mert épp megfelelt kategória. Akkor máshogy kéne hívni, annak kéne lennie a jónak, ha az elég, és a többi csak a jobb, még jobb. Mert így a fogalmakkal nincs összhang, a jelentés ferdült el, veszett ki, nincs kapcsolatban a valósággal. Felmerül a kérdés, hogy ha szinte senki sem tud többet a tananyagból 50%-nál, akkor szükséges-e egyáltalán a 100%? Olyan szakterületeknél, ahol életek múlhatnak rajta, orvos, pszichológus, dietetikus, gyógytornász stb., ott pláne az-az érvényes, hogy ha tudni kell az egész tananyagot, akkor ne legyen már 50%-al gyógytornász, mert ha épp más (is) a bajom, meg se tud gyógyítani :D Az igen, vagy nem dolog, nem ilyen nagyjából, félig-meddig, talán.