Fiatalok! Mik azok a dolgok, amelyeket teljesen feleslegesnek tartotok a hazai oktatásban?

Szerintem a legfőbb gond a rugalmatlanság, és hogy mindenkit egy kalap alá vesznek. Értem ez alatt, hogy míg Amerikában nagyon sokan hamarabb is elvégezhetik a középiskolát, mert ügyesek, szorgalmasak, hamarabb megtanulnak dolgokat, ők hamarabb érettségizhetnek és mehetnek egyetemre. Itthon meg mindenkinek szépen végig kell járni a 12 évfolyamot, egy ránk erőltetett tempóban.

A másik dolog, hogy sosem értettem, minek ennyi tantárgy. Aki mérnök akar lenni, mi az életnek kell tanulnia filozófiát, ének-zenét, irodalmat? Mármint ennyit??? Soha az életben nem fogja használni Ady verseit. De ha már irodalmat kell tanulni, akkor meg legalább világirodalmat kellene tanítani. Nagyon elfogult a rendszer a magyar művekkel szemben. Nyilván ha a világ összes művét nézzük, és abból kiválogatjuk a 10-20 legjobb művet, akkor lehet nem is lehet benne magyar, de egy nagyobb palettából választhatunk, mintha csak a magyarokat tanuljuk. Van egy kis világirodalom is, de nagyon kevés. Mindig is a világról akartam tudni.

Szóval szerintem kellenének reál és humán beállítottságú iskolák is, ahol a felesleges tárgyak ki lennének szórva. Helyettük pedig a fontos tárgyakra koncentrálhatnánk, erősítve ezzel a nyelvoktatást. Amennyi nyelvórát leadnak 8 év alatt (általában 5.-ben már mindenhol elkezdenek nyelvet oktatni), már bőven anyanyelvi szinten meg lehetne tanulni. Ha komolyan lenne véve...Minden órán rendes tempóban haladni, sok házi, számonkérés, és nem az, hogy évente-kétévente majdnem elölről kezdeni az egészet. Így semmi értelme.

Kb mindent egy kalap sz@rnak tartok a jelenlegi oktatási rendszerben. Most komolyan. Nem nevetséges, hogy mindenkinek tudnia kell kitéve betéve számtalan rovar felépítését, rengeteg bonyolult kémiai reakciót és kémiai kötéseket, elemek felépítését,, fizikai számításokat, az ókori irodalomtól kezdve a jelenkorig minden jelentős és kevésbé jelentős szerző moslék műveit, történelemből azt, hogy ki hányat pislogott két csata között és milyen ruha volt rajta, plusz megannyi felesleges sallang dolgot? Ellenben informatikából abszolút nem oktatnak rendesen, a nyelvet szabályokra építve tanítják, nem pedig gyakorlatiasan, készségtárgyakra pedig abszolút alig fordítanak energiát. A mindennapos tesi is egy baromság szerintem abban a formában, ahogy zajlik.

Szerintem az oktatásnak a hétköznapi alap dolgokra is nagy hangsúlyt kellene fektetnie, és a normális nyelvoktatásra.

Történelemből ok-okozati összefüggések vizsgálatára törekedni, nem pedig évszámok magolására. Magyarból nem az Antigonét sz@rrá elemezni, hanem megtanítani arra, hogy mi az irónia, hogyan kell normálisan érvelni. Tanuljanak persze ismert költőkről és írókról, de ne minden felesleges részletet, csak a lényeget, és jellegzetes stílusukat, műveiket tudni ténylegesen értelmezni.

Informatikából tényleg tudjanak szöveget szerkeszteni, táblázatot kezelni, adatbázist készíteni.

Kb ezeken változtatnék.

Szerintem fontos, hogy ugyanolyan arányban tanuljanak a diákok humán (magyar, töri), reál (matek, fizika, info) és alapfokú művészeti (rajz, ének) ismereteket is. A magyar történelmet, irodalmat és nyelvtant mégis hol máshol tanulná meg alapszinten az ember? A “magyar öntudat” (nem nacionalista értelemben) egyik alappillére a nyelv és a történelem legalább olyan szintű ismerete, amennyi az érettségi után megmarad egy átlagos képességű embernek. Például ha azt mondom hogy Mátyás király, vagy József Attila (de lehetne akar V. István és Kassák Lajos), akkor legalább korban el tudja őket helyezni az ember. Egy kulturált és intelligens embernek erre (ha nem többre) képesnek kell lennie, és ehhez próbál több kevesebb sikerrel hozzájárulni a közoktatás. De az még mindig édes kevés, hiszen hasonlítsuk már össze a színvonalat és a számonkérések mennyiségét, minőségét egy elit gimnáziumban illetve egy vidéki szakközépben. Ég és föld.

Ami hiányzik az egészből nekem, hogy pl. gimi (szakközép) második után miért nem dönthet úgy az ember, hogy melyik irányba szeretne menni. Pl. aki már ott dönt, hogy mérnök lesz, annak kevesebb lenne a magyar, aki meg színész akar lenni, azt nem terhelnék fizikával.

A másik elég erősen hiányos dolog a magyar nyelvtan, helyesírás, illetve az idegen nyelvek oktatása. Elég megnézni ezt az oldalt, hogy mennyien vannak olyanok, akik egy egyszerű mondatot, szavakat nem képesek helyesen leírni (“lessz, mijen, muszály” és társaik). Ráadásul még az ilyen emberek is kötelezően tanulnak két nyelvet(!!!) gimiben, szakközépben! Bele sem merek gondolni, hogy olyan embereknek, akik pl. azt sem tudják, mi az a főnév olyanokat tanítanak idegen nyelvből, hogy a “hímnemű főnévvel egyeztetett jelzős szerkezet”, vagy “passzív/műveltető szerkezetben képzett mondat”. Addig nincs értelme idegen nyelvet tanulni (nemhogy kettőt...), amíg az ember a saját anyanyelvén alig bír fogalmazni, helyesen írni. Bőven elég lenne, ha az angolt, németet komolyabban csak egy biztos nyelvtani tudással tanulnák a diákok. Addig meg bátran lehet szavakat tanulni. Az úgyis csak memoriter, agytágítás (a szó pozitív értelmében). Amúgy meg gimiben, szakközépben második nyelvet oktatni teljesen fölösleges. Inkább az első idegen nyelvet tanítsák meg legalább B2 szinten.

Utolsó gondolat a művészeti tantárgyakkal kapcsolatban: elég elavult az oktatás, nem ragadja meg a lényeget az egészben. Az emberiség egyik fontos feladata a művészetek ápolása és művelése. A célközönség szempontjából a művészetek alapszintű megismerése, hiszen ez az egyik dolog, ami emberré tesz minket, és megkülönböztet az állatoktól (vagyis a gondolkodás implikálja a művészetek jelenlétét). Hasonlóan az előzőekhez, szerintem egy intelligens ember legyen művelt is. És ha az intelligens emberek képzése a közoktatásban zajlik, akkor ez a feladat is ide sorolandó. Bár ezzel kapcsolatban szívesen meghallgatok más gondolatokat is. Egy tanult ember ha hall egy Mozart szimfóniát, akkor elvárható, hogy legalább korban elhelyezi: klasszika, klasszikus kor. Vagy azt mondja rá, hogy ez egy szimfónia, vagy akár elég annyi, hogy zenekari mű. De rengeteg ember kerül ki úgy a középiskolából, hogy nem hogy Mozart nevét nem ismeri (Haydn-t, Lisztet, vagy Erkelt már meg sem merem említeni), azt sem tudja mi az a klasszika, romantika, barokk, reneszánsz. Vagy egy festményt látva fogalma sincs, mi az, melyik korban festették, ki festette, vagy hogy milyen irányban kell elindulni, ha a mondanivalóját keressük. Egyszerűen egy műalkotás nem ébreszti gondolatra azt, akivel kapcsolatba kerül. Ez azért van (szerintem) mert ének órán bugyuta népdalokkal terhelik a diákokat (félreértés ne essék, gyönyörű mind, de annak is megvan a maga helye és ideje, hogy az ember foglalkozzon vele), ami megutáltatja egy életre a komolyzenét az emberekkel. Rajz órán meg bugyuta rajzokat rajzoltatnak a diákokkal, ahelyett hogy egy átfogó képet adnának a művészet ezen területéről. Így tulajdonképpen elveszik a lehetőséget egy műértő hallgatóság kinevelésétől. És az egy modern társadalom alapja. Megjegyzem, ezeket a tantárgyakat nem osztályoznám semmilyen formában, de elvárnám a jelenlétet a diákoktól.

És akkor még nem beszéltünk az alapvető állampolgári, jogi, adózási ismeretekről, amik az életünk mindennapi, szerves részét képzik. Arról, hogy ez a középfokú oktatás feladata lenne-e, még nem gondolkodtam.

Bocsánat ha hosszú, kicsit elfogult vagyok. :)

A gimnázium teljes rendszerét átszervezném, nem is értem, hogy mi értelme ugyanazokat a tárgyakat oktatni, mint általános iskolában, hogy aztán végül mindösszesen kettőből tudjon az illető fakultálni és még utolsó évben is rajzra kelljen felkészülnie ahelyett, hogy a felvételijén gondolkodna.

Ehhez valószínűleg persze magát az általános iskolát is kicsit jobban kéne (át)szervezni.

Tehát gimnázium első két éve szóljon a tehetségkutatásról, az alapműveltségről, a hétköznapi dolgok elsajátításáról és arról, hogy mindenki találjon vmilyen irányt, ami fele orientálódni szeretne. Így például nem látom értelmét rajzot és éneket oktatni, több értelme lenne egy "kultúra" tantárgynak, ahol nem én tanulok meg Mona Lisát festeni, úgy sem fogok tudni, hanem azt tanulom meg ki és miért festette. Úgy érzem, hogy ez nagyon nagyon minimálra van leszorítva, sokszor nekem kínos, amikor egy társasjáték közben Botticellit kellene megfejteni és kisül, hogy a játszótársam, aki egyetemet végzett tanult ember még csak nem is hallott róla... szerintem fontos.

Akkor ugye a szokásos skillek, tehát hogy nem feltétlenül kéne függvényekben gondolkodni, ami valszeg a többséget nem fogja érinteni, amíg egy kamatos kamat kiszámítása nem megy, ahogy Antigonét is felesleges elemezgetni, amíg a saját anyanyelvükön köszönni nem tudnak az emberek - simán belépnek úgy egy orvosi rendelőbe, hogy szia meg szevasz - nem beszélve a kommunikáció bármilyen formájáról.

Kellenek persze tárgyak, amelyek meghozzák az ember kedvét, de biztos vagyok benne ,hogy vannak erre más módszerek is, esetleg olyan tehetségkutató módszerek, ahol direkt ilyen tanárok vannak és felismerik, ha valaki ilyen vagy olyan beállítottságú, vagy jó érzéke van vmihez, esetleg tehetsége is. Tehát az első két évnek arról kellene szólnia, hogy alapvető skillek elsajátítása mellett segítsenek az oktatók a pályaválasztásban, míg az utolsó két évben csak az érettségire való felkészülés, a felvételi legyen hangsúlyos. Még jobban is járna mindenki, mert ebben az esetben nem csak két tantárgyból lehetne fakultálni, hanem többől is, ha valaki bizonytalan, maga az érettségi pedig (a felvételi tárgyak mellett) pedig egy átfogó, általános műveltséget mérő vizsga legyen, életszerű és hétköznapi példákkal.

Mindemellett kiemelendő és erősen hangsúlyozva oktandó: sport, egészségkultúra, emberi test ismerete. A sport nem merülhetne ki heti 5 tesiórában, ahol fejenállás meg szekrényugrás van, hanem lehetőséget kéne adni arra, hogy a gyerekek válogathassanak különböző sportok között, úgyis a mozgás és az egészségtudat a lényeg, nem az, hogy hogyan kell rúgni a labdát. Az meg egyenesen siralmas, hogy állítólag tanult emberek nem tudják mi van a saját szájukban, vagy a 2 lábuk között, mert lehet valamikor vmilyen biosz órán elhangzott, hogy 20 tejfogunk és 32 maradófogunk van, de ennek az ismeretnek a gyakorlatba való átültetése már a döntő többségnek gondot okoz, mert fontosabb volt a paralelogramma területének kiszámítása ahelyett, hogy mire való prosztata.

Egy szóval: az uniformizálást.

Mert ne erőltessenek rá egy humánra a sok reált és fordítva.

Aki szépen rajzol és akar, az tanuljon csak azt, aztán 14 évesen már lehetne profi és boldog grafikus.

Aki imádja az informatikát, azt ne bactassák versekkel, programozzon éjjel-nappal és hozza ki magából a maximumot.

Stb.

És kvára nem fontos, hogy mikor volt a muhi csata meg etc.

Mindent csak nagyjából, és akit bővebben érdekel, majd rákeres a guglin.

Ma mindenkinek mindent kell tudni és mivel mindenkinek egy általános műveltsége lesz, amivel jól elboldogul majd pl. keresztrejtvény fejtéskor vagy úri társaságban, így valójában semmiben nem lesz kiemelkedő csak nagyon-nagyon sokára, mire felnő, de addigra azonban már elveszíti a kedvét, érdeklődését és kiég....

Gyerekként még annyi minden lehetne az ember - csak nem adnak rá időt, mert a mai gyerekeknek semmi szabadidejük sincs az álmaikra....

Be vannak börtönözve és cellákról-cellákra járnak.

Ez nem oktatás, hanem tömés.

Felesleges dolgokkal teletömik a szerencsétlenek fejét, aztán azt sem tudja, hogy mi legyen - nem véletlenül köt ki annyi fiatal a pszichiátrián.

Az egyetem meg megint egy l.fsz és semmiféle használható tudást nem ad a többségnek csak jól kistresszeli az idegeit és kiégeti a maradék lelkivilágát.

Ezért csalódik annyi fiatal, mert nem ezt várta és nem ezt várja !

Szóval minden felesleges, ami nem jó célt és nem az egény boldogulását, boldogságát szolgálja, ezért gyökeres reformokra lenne szükség.

Lásd Szentgyörgyi Albert szavait a Youtube-on, de Vekerdy Tamás is sok igazságot mondott, csak mindenki xarik rá-nk....

Első vagyok. Még amit nagyon feleslegesnek tartok, az a rengeteg magolás, amit elvárnak tőlünk. Az a sok lexiális tudás, de sokszor az értelmet, az összefüggéseket nem tanítják meg hozzá, vagy ráfogják, hogy nem is fontos.

Nem gondolkodni tanítanak meg, hanem hogy mit gondoljunk.

Fizikából is sokszor nem a hátterét tanítják meg, nem kérdeznek, hogy vajon mi történhet, hanem megadják a képletet, amit tanulj meg, aztén csak helyettesíts be.

Matekból ugyanez: sokféle képpen meg lehetne oldani egy feladatot, sokszor egyszerűbben is, mint a tanár, de ha nem pont úgy oldod meg, ahogy ő mutatta, akkor az már rossz.

A történelem meg egy nagy hazugság. Emlékszem, amikor még az MSZP volt hatalmon, mennyi minden történt abban az évben, rossz és jó vegyesen, aztán év végén megmondták, hogy az került a történelemkönyvekbe erről az évről, hogy ,,idén is tökéletesen teljesített az MSZP". Na itt szűnt meg nekem a történelem. Magukat az eseményeket nem lehet letagadni, de a hátterét, hogy mégis pontosan mi miért történt, sose fogjuk megtudni, főleg, hogy a győztesek írják a történelmet. Lehet, hogy falukat mészároltak le a megmentő seregek, öldököltek; meg ki tudja, milyen ,,titkos ügynökök" miben játszottak közre, árulók is vannak, stb. Szóval itt meghalt a történelem logikája, ahogy tanultuk. A kémia, matematika, fizika az tényleg úgy van, ahogy tanultuk. Ami reagál, reagál, ami kék az kék, azon se törvény, se semmi nem változtat. Inkább ezeket kéne tanítani jobban.

Én a rendszert a tökénél fogva alakítanám át. Pl eleve az érettségi jelenlegi formája egy vicc. Én mérnök lettem, ez azon is múlt, hogy mennyire jól elemeztem verseket. Tényleg nem okozott gondot, de regényt nem húztam volna... Lényeg, hogy ez így egy vicc.

Nagyvonalakban így alakítanám át:

1-4 alapkészségek (olvasás, írás, számolás, illem, sok játékkal, kirándulással, aktív programokkal egybekötve)

5-10 általános műveltség (Kb a mai 5-8, de egyes témákra több időt juttatva, redundancia minimális)

Itt jönne egy ilyen kompetenciamérés jellegű érettségiféleség (matek, termtud, szövegértés)

11-12 Egyetemi előkészítő/szakképzés

Előkészítő: 2 fő tantárgy, mellette jogi, gazdasági, egyéb választható ismeretek, 2. nyelv sok órában, 1. nyelv fakultatív

Szakma: szakma, közismereti tárgyak nem, csak jogi, adózási, stb ismeretek

Tesi óra helyett délután lenne sport, ki mit szeret, ebbe ölnék sok pénzt, nem az élsportba (heti la 3 alkalom)

Rajz, énék, stb nem tagozatosaknak csak 6.-ig

Irodalom jelentősen csökkenne, kötelező hivatalos olvasmány nem lenne, ezt a tanárrá és az adott osztályra bíznám

Termtud, infó hangsúlyosabb, de ez nem azt jelenti, hogy több az egyes tárgyakból, inkább máshogy, komplexebb formában, kísérletek, tanulmányi kirándulások, projektetek, csoportmunkák

Szakkörökön bővebben - de érje meg!

Majdnem mindenen kéne változtatni, de nekem abból kezd már nagyon-nagyon elegem lenni, hogy RENGETEG olyan dolgot kell megtanulnom, amit le merek fogadni, hogy soha az életemben nem fogok használni, még csak érettségizni sem fogok belőle, a továbbtanulásomhoz sem fog kelleni és még csak alapműveltségnek sem mondanám. Létrehoznék reál gimnáziumokat, humán gimnáziumokat és vegyest azoknak, akik vagy mindkettő területen jók vagy fogalmuk sincs, mi érdekli őket, mik szeretnének lenni. Én személy szerint humán beállítottságú vagyok, azon belül is a nyelvek érdekelnek és az angol meg a spanyol a kedvencem, ebbe az irányba is szeretnék továbbtanulni.

Miért annyira rohadt fontos nekem tudnom, hogy mik azok a Viéte formulák és hogyan használjuk, hogy melyik állatnak hányüregű szíve van, milyen növényi hormonok léteznek, miért kell nekem tudnom kémiai egyenleteket írni stb.? Ezek aztán marha fontos dolgok. Persze tanítsanak a humán beállítottságúaknak is reál tantárgyakat valamilyen szinten, de ne ilyen részletesen és fordítva ugyanez! Történelemből engem az évszámok akasztanak ki. Elég lenne csak 1-2 fontosabb évszámot megtanulni, a többinél miért nem elég annyi, hogy el tudjuk helyezni, hogy pl. egy csata a 18.században volt vagy az 1700-as években, miért kell pontosan tudni, hogy 1725.augusztus 25-én (most csak mondtam valamit)? Ja, meg amikor meg kell tanulni, hogy melyik csata hogy zajlott, hogy sorakoztak fel a katonák, hogy harcoltak, nem mindegy? A lényeg a csata előzménye, következménye, meg hogy kik csatáztak és miért.

Magyarból a kötelező olvasmányoktól mászok falra. Ne adják fel kötelezőnek, hanem akkor beszéljünk róla órán, dolgozzuk fel közösen. Persze beszéljük meg, hogy miről szól egy mű, mit hogy lehet értelmezni, de nem kéne ennyire részletesen.

Nyelvtanból pedig valahogy a helyesírásra kéne több hangsúlyt fektetni, mert sokaknak nagyon nem megy...

A nyelvoktatásra nagyobb hangsúlyt kéne fektetni. Nekem szerencsém van, mert eddig szinte mindig jó nyelvtanárokat fogtam ki, de az iskolákban iszonyat lassú a haladás. 4 évig tanulunk egy nyelvet heti 3-5 órában, 4 év alatt B1-es szintig kell eljutni, legalábbis ez van előírva. Simán teljesíthető lenne a B2-C1 is ennyi idő alatt.

A sok felesleges tölteléktantárgyat gimnáziumban eltörölném. Ének, rajz, technika, ilyenek semmire nem jók. Akik valóban szeretnek rajzolni és érdekelné őket a dolog, azok az iskolai rajzórákkal nem lesznek előrébb, akiket meg nem érdekel, azoknak meg minek? Ez a heti 5 tesi is baromság. Ettől nem lesz kevesebb elhízott gyerek vagy nem fogják a gyerekek jobban megszeretni a sportot. Elég lenne heti 2 is.