Szerintetek melyik tudás a legértékesebb?

Az amit az ember saját magától, vagy mások által megmutatva szívesen tanul meg.

Amúgy ami érdekli, azzal úgyis fog foglalkozni, utánajár saját magának önszántából, tehát nem szükséges belőle neki tanfolyamokat tartani.

Egyébként amit megmutatnak és felkeltheti valakinek az érdeklődését, az pl nálam az angol; másnak meg lehet pl egy kémia, vagy akármi.

Meg amire szüksége van az életben , a munkájához, azt úgyis (magától) elsajátítja az ember. Vagy utánajár, megnézi, vagy beiratkozik egy kapcsolódó tanfolyamra, és elmondják, bemutatják neki.

Vagy pedig még olyan is lehet,hogy kell a munkájához, de pl nehezebben megy neki, de mondjuk ez pl tegyük fel egy apróbb rész, és akkor ebben meg rá van kényszerítve, hogy elsajátítsa; ha már pl felsőoktatásba jár, vagy tanfolyamra.

De azt már ő választotta magának. Egyébként az általános iskolában jó, hogy azért úgy mutatóba megmutatnak pl mondjuk egy kis kémiát is, és akkor az ember meglátja, hogy érdeklődik-e, meg van-e ehhez affinitása. Jó, mondjuk a számonkérés talán kicsit több belőle a kelleténél, pont nemrég gondolkodtam róla, hogy pl a kémiai egyenlet az egy nehéz dolog; akár 5X is el kellhet magyarázni annak, akinek úgy nem áll rá az agya; és akkor a tanár ezt tök jó lenne, ha leadná, meg csinálgathatnának is belőle feladatokat, hogy lássák, hogy ez milyen; de számonkérést például nem csinálnék belőle, kérdeznék helyette mást a dolgozatban, ami még elhangzott az órán.

Az általános iskola az még jó, a középiskolának is még annyi értelme van, hogy aki még nem döntötte el, hogy mi szeretne lenni; annak még időt ad; bár az irányvonal, legalábbis, hogy 'mi tuti nem', na az már valszeg akkor ott kezd kirajzolódni. Valahogy kéne akkor ilyesfajta csoportbontást csinálni, hogy ilyen "elit"/"emeltszintű" matekosok; akik ilyesmiben akarnak továbbtanulni; meg a "sima" matekosok; hogy azért ők is tornáztassák az agyukat; de mondjuk nekik nem is kéne, hogy legyen belőle számonkérés. Vagy pl akit esetleg ez nem érdekel, annak már utolsó két évbe föl se kéne vennie; vagy esetleg már 10 . osztályban csinálhatna belőle érettségit, és akkor utána már nem is kéne vele foglalkoznia, mert nem is lenne ilyen órája egyáltalán, mert minek. Tehát a "sima " matekosoknak lehet, hogy 10-11.osztályban már nem is kéne matekot tartani. Na jó de. Egyet. Csak azért , hogy picit tornáztassák az agyukat, a logikai gondolkodásukat; de nem azért, hogy beléjük legyen egy csomó ilyen matekos dolog erőltetve, amit adott esetben meg sose fognak használni. Pl az az egységkörös, én anno azt hiába próbáltam megérteni, nem sikerült. Pedig többször is elmondta a tanár. És akkor ugyanott tartottam abból, ugyanúgy a nullán, mint azok az osztálytársaim, akik meg meg se próbálták megérteni feltételezésem szerint.

Szóval ami érdekli az embert, és amiben szeretne elhelyezkedni, azon dolgoknak az ember magától utánanéz, és amit meg így megpróbálnak beleerőszakolni, a dolgozatra felkészül, de aztán két hét után elfelejti; mert nem használja, mert egyáltalán nincs szüksége rá; (az agy meg egyébként is szelektál okosan, hogy a fontosabb információk megjegyzésére legyen kapacitása, ahogy én tudom.) Szal ami nem kell, azt 'kidobja', meg amúgyis kell hely mindenféle új információknak, akár fontosaknak, akár nemfontosaknak.

Meg szal tényleg ezt csak ráderőszakolják, és két hét után már el is felejted; és semmire nem jó; csak lerabolták vele az idődet, amíg végigülted órán, meg készültél a dolgozatra. Utána már semmire nem használsz sokmindent. Például most töriből jutottak eszembe az évszámok, meg amúgy minden. Attól nem lesz valaki kevesebb, ha valaki nem tudja az évszámokat, vagy mondjuk nemtom, valami speckó történelmi eseményeket; amiket meg pl le se tudunk ellenőrzni, hogy amúgy úgy volt -e; és ez az embernek a számára pl csak egy sor adat. Mondjuk asszem még az évszámok a baráti része, az évszám-dolgozatokat azt szerettem, mert rövidek voltak; de egyébként azokból se voltam jó:S:D Tudott olyat a tanár kérdezni, hogy csak kettest kaptam:):) Mondjuk általánosban emlékszem, hogy többször is írtunk, és az egyiket tudom, hogy akkor már 8. év végén annyira fáradt voltam, és annyira nem érdekelt a történelem, hogy arra pl nem készültem. Ja és az talán lehet, hogy bejelentett dolgozat volt.

De mindegy;volt egy pacák, neten láttam egy interjút évekkel ezelőtt, nem emlékszem a nevére; azt mondta, hogy rosszul használjuk a könyveket; mert azok nem azért vannak, hogy bemagoljuk a tartalmukat, hanem, hogyha kell belőle valami, akkor szépen levesszük őket a polcról, és megnézzük benne; és akkor így meg az agyunkat tudjuk sokkal kreatívabb dolgokra használni. Jó, de mondjuk leírtam ezt már valamikor régebben egy korábbi kérdés alá; és akkor mondta valaki, hogy jó , és akkor az orvos, akinek rögtön kell döntenie, és félrediagnosztizál, pedig pl sürgős eset? Na igen, ők egy speciális helyzetben, esetben vannak; az ő esetüket nem látom teljesen át, de alapvetően igaza volt a videóban lévő emberkének. De meg tényleg mááá komolyan; most mit hasznosítok én abból, hogy a mittudomén minek tajga éghajlata van, és mit bányásznak? Az most mibe jó nekem, mibe válik hasznomra. Hogyha pl nem ezekkel szeretnék foglalkozni a jövőmben, hogy mondjuk kereskedelem, vagy ilyesmi célú kutatás. A földrajz az például teljesen olyan, hogy minek egytől egyig, ától cettig bemagolni, hát úgyis, ha akarok olvasni arról a helyről, ahová nyaralni és kikapcsolódni megyek (tehát nem munka, tehát pl nem is kötelességem mondjuk utána olvasni, mert kifejezetten kikapcsolódásra nézem a helyet, és nem mondjuk üzleti útra, és mondjuk ismerősöm már mondta, hogy volt már ott ,és jól érezte magát); de tegyük fel mondjuk mégis tudni akarnék a helyről dolgokat. Akkor pl nemtom beütöm a hely nevét, és akkor rámegyek, hogy nevezetességek, vagy ami épp érdekel, szóval rámegyek az interneten, vagy ha nincs internetem, akkor megnézem van-e róla könyvem, ha az sincs, akkor elmegyek könyvtárba, vagy könyvesboltba, és kész. De nem az, hogy a fejemben kell tartani az egész Világot, hogy melyik városban mennyi átlagos évi középhőmérséklet, meg; Úristen, egyik tanárom kereskedelmi földrajz (mert ez ilyen speckó iskola volt, erre specializálódva) , na szóval meg kitalálta, hogy magoljuk be az E-utakat, hogy melyik városokon megy keresztül sorrendben. Na de azt most tényleg minek. Ja meg másik tanár meg azzal szórakozott nekünk, hogy amit egyébként nem is magyarázott el jól, ez a "ha a hegy lábánál ennyi a hőmérséklet, akkor mennyi a hegytetőn a hőmérséklet?" Na, ezzel boldogított minket; azt mondta, akinek nem lesz kettes belőle a dogája, az addig írja , amíg meg nem ír belőle minimum egy kettest. Ezt az anyagot februárban vettük, és még volt olyan 6-8 ember az osztályból, aki még májusban is írta. Aztán nemtom, lehet, hogy valaki panaszt tett az osztályfőnöknél, mert egy idő után már leállt vele. Teljesen rosszul is magyarázta el (nem is matekszakos amúgy, hanem földrajz-biológia); de énszerintem a jó földrajtanár amúgy ritka lehet; meg ez a tantárgy úgy körülbelül értelmetlen. Lehet, hogy ezért van, hogy szerintem tutira ritka a jó földrajztanár. Többhöz is volt szerencsém. Úgyhogy aki mondjuk ezt szeretné, és mondjuk nem jók a visszajelzések a diákoktól, nem lelkesen ülnek be órára, az ne akadjon ki, mert ezt teljesen nehéz is izgalmasan leadni. Szóval nem is adta le jól; meg azért, asszem, egy kézen megszámolható, hogy hányan lettünk a 30-ból hegymászók; bár nem tudom, hogy ők eleve számolgatják-e, hogy mennyi lehet a hőmérséklet, de gondolom, ők eleve úgy készülnek, hogy hideg lesz ott fönt, szóval nagykabát meg csizma. De most ettől én mivel vagyok előrébb? Hogy mondjuk valaki ki tudja számolni, és kötelezően rá lett erőltetve, hogy tanulja meg, annak ellenére, hogy nem lett jól elmondva; most ebből úgy tudásilag, vagy úgy egyáltalán mit profitál? Akkori irodalom-tanárunk meg mondta; hogy ő például jeggyel sosem büntet. Tehát például olyankor, ha valaki nem nemtudta az anyagot, hanem például látványosan beszélgetett; és nem figyelt oda őrá, akkor erre a célra vett a tanárnő egy füzetet; és akkor aki először sokat beszélt, annak 20X kellett beleírnia, hogy "Nem zavarom az órát" Vagy valami ilyesmit; és akkor a következő, akire következőleg rászólt, neki már 40X kellett leírnia, a kövinek, ha megint rászólt valakire, mert annyira zavarta őt, akkor annak már 60X. Nálunk nem fordult ilyen sokszor elő, de valami kellemesen nagy számot mondott egyébként, hogy mekkora volt a legnagyobb mennyiség, amit a diákok összehoztak:D:D:D Ez mondjuk egyébként szimpi volt. :) Csak olyan szinten nem , hogy amúgy egy kissé zsémbes öreg nénike volt, aki nem hagyott engem firkálni. Pedig valamit kellett a kezemmel csináljak közben, de közben amúgy hallgattam, amit mondott; csak ez a "kussba ülünk és közben nem csinálunk semmit" című történet ez nem olyan egyszerű; mert így meg nem is tudtam rá teljesen figyelni, mert részben lekötötte a figyelmem, hogy azon kattogtam, morgolódtam, hogy mi baja lesz attól, ha én csak úgy rajzolgatok a füzetembe. És rossz néven vettem, és tök rosszul esett. Egyébként rálátott a füzetemre, kicsi terem volt, és viszonylag elől ültem; tehát még az se mondható, hogy valami morbid dolgokat rajzoltam, mert nem , ilyeneket rajzoltam, hogy szarvas, kutya, zsiráf, teknősbéka; és ilyen kis mosolygósak voltak mind. És én emiatt pl haragudtam rá. Hogy 'mi az, hogy nem rajzolhatok'. Tehát még közben lehet adott esetben ez idegesítő is; meg amit elmond, a mostaniakat nem ismerem, de a mi könyveink még szerintem nagyon klasszak voltak, tehát az irodalomban pl minden benne volt. Szal meg még lélekölő is , kicsit idegölő is, hogy nem tisztel, azzal, annyiban, hogy megtiltja a rajzolást; pedig én nem ártottam azzal senkinek. Olyan, mintha írnék. Szóval az a lényeg, hogy ami nem érdekel, és nem fontos, és nem használod, két hét múlva úgyis kikopik a tudástáradból, mert mire volt jó, hát semmire. Az iskolai tudásból van sok, ami addig kell, amire addig van szükség, amíg megírjuk belőle a dolgozatot, utána pedig adott esetben soha többet nincsen rá szükség. Ez most főként a középiskolára vonatkozik, mert jó, hogy az általános például felvonultatja a kémiát is; meg még mondjuk okés, hogy középiskola első évében van; de utána aki pl nem ilyen vegyészettel akar foglalkozni, annak az nem kell; meg attól azt nem is kell számonkérni olyan magas színvonalon. Vagy pl fakultatívan, szakkör verzióban fölvehetné még, akinek kell. (és akkor első, vagy hatodik/ hetedik óra lenne. ) Az iskolai órák nagy része fölösleges; helyette az is hasznosabb lenne, ha csak fekszik az ágyán a gyerek,és akkor nemtom, pl megismeri önmagát, elmélkedik, vagy simán nem törődik semmivel, és pihizik, relaxál. Meg pl tényleg, ha mondjuk irodalmat akar tanulni, akkor pl tök jó, de talál neten is, vagy a könyvespolcon is verseket. Hogyha ő az érdekli. De azért 1-et kettőt lehet mutatóba. Amelyik órát még teljes mértékben hatékonyan amúgy el lehet tölteni, az a hatodik óra; még a hetedik órába 1-2 esetlegesen lájtosabb dolog belefér, de akkor már el kezd fáradni az ember; hétnél több meg már egyenesen felesleges; akkor már inkább hagynák az embert pihenni, 9.óra vagy mégtöbb az már egyenes botrányos; hát onnan már tényleg nem fog semmi megmaradni az ember fejében; inkább pihizhetne helyette, és regenerálhatná az agyát. Mert most akkor "lepusztulni" kelt föl korán, és akkor meg ha mondjuk 9. órája is van, és akkor este 5-re ér haza. Ez nem jó , ez fárasztó, ez egyáltalán nem hatékony. Kevesebb , de értelmes és egyúttal hasznos dolgot kéne tanítani. És akkor még lehet, hogy szeretnék is a gyerekek, és örömmel, lelkesedéssel járna be minden egyes tanuló, tudásszomjasan; de ilyen erőltetett dolgokra senkinek nincs szüksége. Ez az egységkörös pl, hát tanulja meg akinek ennyire csavaros agya van, és ezzel szeretne foglalkozni a későbbiekben; meg ezt a hegytetős számítást is, tanulja meg fakultatív módon aki akarja; és akkor kész; de akinek ez várhatóan nem lesz asztala a jövőben , az minek szívjon vele? Meg pl eleve, aki mondjuk középiskolai matektanárnak készül, ezt az egységköröst annak se tanítanám meg, mert eleve minek, hogyha nem kell leadni, a gyerekeknek sem lesz szükségük erre soha. Hacsak nem valami ilyen naaagy matektudósok, matematikusok szeretnének lenni majd a jövőben (de akinek olyan agya van, az már lehet, hogy 5-8-9. osztályban is már például látszik. És akkor hogyha ezt az egységköröset ők például használják valamire. [Nem tudom, konkrétan szokták-e , vagy csak azért van ez benne a tananyagban, mert valakinek ez tökre megtetszett, és valamit még számoljunk; de akkoris max egyetemen oktatnám:)]