Nem értem, hogy a nyil után miért így kell tovább írni. Például: S + NaOH -> Na2S + Na2S2O3 + H2O. Miért így kell rendezni a jobb oldalt? Ha lehet valaki magyarázza el.

Ez nem "rendezés". A rendezéskor ugyanannyi atom lenne az egyik és a másik oldalon.

Az ilyen reakciók ún. diszproporciós redoxi reakciók, ahol van egy kiindulási anyag (kén) valamilyen oxidációs számmal (0), és kétféle oxidációs számú termék keletkezik belőle (szulfid: -2, tioszulfát: +4)

A miértre nem tudom a pontos választ, csak arra tudok gondolni, hogy a kén többféle oxidációs fokkal is szeret szerepelni:)

Halihó! :)

Megpróbálom nem szakszerűen, csak konyha nyelven elmagyarázni. (de azért remélem, pongyolaságok nem kerülnek a magyarázatba, és bocs, ha valami egyértelmű, vagy félreértettem a kérdést)

Valóban nem rendezés, mert akkor az egyik oldalnak egyenlőnek kell lenni a másik oldallal. A jel is az egyenlő. A nyíl itt azt jelöli (nagyon sarkítva), hogy ebből a két anyagból milyen más agyagok jönnek létre. Így a molok számát (azaz, hogy mennyi kell belőle) ilyenkor nem jelöljük.

A miért:

Minden elem arra törekszik, hogy nemesgáz szerkezete legyen. Ez az első elektronhéjon 2 elektront jelent, az összes többin 8 -at. A periódusos rendszerben ezek a legszélső elemek. Rendre: hélium (He) neon (Ne), Argon (Ar) ...

A He sorszáma megegyezik a protonok/elektronok számával. A He 2 - es számú, az ő első elektronhéján 2 elektron vagánykodik. A Neon a 10. számú elem, az első elektronhéjon 2, a másodikon 8, ami összesen tíz. Az argon 18 (2+8+8)

Ez, hogy a legkülső elektronhéjon mennyi elektron van, azt a periódusos rendszer oszlopszáma adja meg. (google - periódusos rendszer)

A hidrogénnek 1 a száma, és az első oszlopban van. A nátriumnak 11, és szintén az első oszlopban van (2+8+1=11) ...

Egy rövid példa: a víz H2O

a hidrogénnek 1 külső elektronja van, 2 hidrogénnek kettő.

az oxigén a hatodik oszlopban van (8. a száma, mert 2+6 elektronja van). Ha összeadod a külső elektronokat, akkor 2*1+6 elektron az 8 elektron a külső elektronhéjon. Ezt szeretik az anyagok, a víz szeret víz lenni.

vagy a széndioxid (co2)

A szén (C) 4 külső elektronos (negyedik oszlop), az oxigén még mindig 6. oszlopos 6 külső elektronnal. Ha összeadod, 4+6+6=16. Azaz 2 darab 8 - as külső elektronhéj, ami nemesgáz szerkezet.

Visszatérve a példádhoz:

Ként (S) és NaOH használhatsz fel. Ebből milyen anyagok jönnek létre, ha fuzionálnak:

A kén a 6. oszlopban van, tehát 6 külső elektronja van. A Na az elsőben (1 elektron), az O a hatodikban (6 elektron) és a H az elsőben (1 elektron). neked minden elemet fel kell használnod, és csak ezeket az elemeket használhatod fel.

2 darab nátriummal egy ként keversz: 2*1+6 =8 (nemesgáz szerkezet (marad még O és H, valamint az S - ből sok, mert Na - t többet használtál el, mint ként) Na2S

Akkor el kell lőnöd egy kevés Na felhasználásával a többi agyagot.

2*1+2*6+3*6 (2 nátrium + 2 kén + 3 oxigén) = 2+12+18 = 32 azaz négy teljes külső elektronhéj. Na2S2O3

Marad még tisztes mennyiségű H. Mivel a leggyakoribb vegyület a víz, és oxigént is felhasználhatunk, a maradékból víz keletkezik. (ezt már egyszer leírtam.)

Remélem, nem volt nagyon lila! :)

Sok szerencsét!