A média pozitív vagy negatív hatású, indoklás?

A gyűjtőmunka szót egybe kell írni, nem pedig külön.

A kérdéshez: található pozitív és negatív vonatkozás egyaránt. Ha azt vesszük alapul, hogy gyakran téves vagy semmitmondó információk kerülnek közlésre (áltudományok, búvárlapok, televíziós népbutítás, stb.), akkor inkább negatív.

Egyértelműen negatív, mert a mai médiában sajnos a hazugság dominál, az emberek félretájékoztatása/agymosása zajlik. A megtörtént eseteket is gyakran teljesen más megvilágításba helyezik, elferdítik. Kis túlzással az előző nap mért hőmérsékletek és a számszerűsíthető sporteredmények (pl. A Juventus 3-0-ra kapott ki tegnap) kivételével semmi sem igaz.

Olyan ez, mint a régi viccben:

– Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?

– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

A válasz az, hogy a világ nem fekete és fehér.

Negatív oldala, hogy ma már külön kis tudomány, hogy a társadalom hogyan manipulálható a médián keresztül.

Pozitív oldala, hogy nélküle a társadalom szervezettsége és fejlettsége még mindig múlt század eleji vagy középkori szinten lenne.

Pozitív hatása teljes nyilvánvaló, hogy nagyobb mint a negatív. (jelenleg és ez változhat függően attól hogy mire használják.)

Olyan kérdés, amire nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni.

A médiatudományban ezt már régóta úgy tárgyalják, hogy külön a negatív és külön a pozitív oldalát is vizsgálják.

Vannak persze szélsőséges elméletek, pl. a lövedékelmélet a negatív hatást emeli ki:

[link]

A globális falu elmélet a pozitívat:

[link]