Hogyan válhat valaki jó szónokká? (retorika)

A jó szónok:

• Erkölcsileg hiteles: felelősségvállalása nem kérdőjelezhető meg

• Találékony: képes az aktuális szituációhoz alkalmazkodni váratlan esemény, reakció esetén is

• Jó szerkesztő: képes az összegyűjtött anyag elrendezésére, logikus felépítésére, tagolására, az egész és a részek arányainak, összefüggéseinek megtartására

• Van stílusérzéke. Képes az alkalomnak, a témának, a hallgatóságnak leginkább megfelelő stílust és hangnemet megtalálni. Tud irodalmi stíluseszközöket is használni (pl. stílusárnyalatok)

• Jó emlékezőtehetsége van. Képes rögzíteni a memóriájában a legfontosabb tényeket, tételmondatokat, érveket, példákat, hatáskeltő kifejezéseket, illetve a beszéd teljes felépítését.

• Kiváló előadó. Képes eleven, árnyalt érzelemkifejezésre; megtalálja a helyes ritmust, hangerőt, beszéde tiszta, érthető, megfelelően artikulált. Szép, élvezhető hangszín. Alkalomhoz illő megjelenés, magával ragadó a szenvedélyessége a témát illetően, belső tűz árad belőle.

A szónok feladatai:

A szónoknak számos feladata van, mielőtt a nyilvánosság előtt is előadja mondanivalóját. Ezek 6 pontban foglalhatóak össze:

• Anyaggyűjtés

• Az anyag elrendezése

• A szöveg megfogalmazása, kidolgozása

• Az előadásmód megtervezése

• A szöveg emlékezetbe vésése

• A szöveg előadása

Anyaggyűjtés

• Forrásai:

 Könyvek, folyóiratok, film, tömegkommunikációs eszközök, Internet

 Személyes beszélgetések, saját ismeret, tapasztalat (ekkor lesz hiteles beszédünk): utazás, olvasmányaink személyes kapcsolataink révén

 Saját ötletek, gondolatok, melyek az esetleges következtetések levonása után születnek

Az anyag elrendezése

• Fontosabb gondolatok, érvek kiválasztása à tételmondatok

• Ezekből készül a vázlat, amely tételmondatokon kívül tartalmaz: kulcsszavakat, neveket, adatokat

• Itt derül ki, hogy mi a lényeges, és mi a lényegtelen (ezeket „kidobjuk”)

• Teljesség, befejezettség elve: Törekedni kell arra, hogy a beszéd után a teljesség, lezártság, befejezettség érzését keltsük. Ne maradjanak megválaszolatlan kérdések. Se több, se kevesebb nem kell a szükségesnél és az elégségesnél

A szöveg kidolgozása:

• Végleges mondatok megfogalmazása

• A szöveg csiszolása, színezése

• Megfelelő stíluseszközök kiválasztása

• Szövegformáló eszközök, szerkezeti megoldások, grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek helyes használata

• Nyelvhelyesség, helyesírás figyelembe vétele

• Az előadásmód megtervezése

• A gyakorlottabb előadóknak nem fontos szó szerint megfogalmazniuk a szöveget, elég a vázlatot, a tételmondatokat és a fontosabb érveket leírniuk

Az emlékezetbe vésés és az előadás:

• Főbb tételek, lényeges érvek, néhány idézet, hatásos beszédfordulatok megtanulása

• Próbabeszéd tartása (önellenőrzés, lámpaláz csökkentése)

• Előadás közben sem szabad ragaszkodnunk az előre leírt mondatokhoz, a spontánnak tűnő beszédre kell törekednünk, a legkevésbé alkalmas a felolvasás a nyilvános előadásra

remélem segítettem, és bocs, hogy 7 válaszban sikerült csak:D:D:D (ez a mi magyarunkhoz kellett)

sok sikert:)