Hogyan kell a moláris térfogatot, és tömeget számolni?

Standard állapotban egy mol 24,5 dm3, normálállapotban 22,41. Ha mondjuk van 10 gramm hidrogénem standard állapoton, és meg akarom nézni, mennyi a térfogata, megnézem a hidrogén gáz moláris tömegét, ez 2g/mol, mivel H2. Tehát 10 grammban elosztom a kettőt, ez öt. Tudom, hogy standard állapoton egy mol 24,5 dm3-t jelent, mivel itt 5 molról van szó, beszorzom öttel, ekkora térfogaton van 10 g hidrogén gázom. Ez az alapja a feladatoknak.

Ha az a kérdés, hogy valamiben mennyi proton és elektron van, meg kell nézned a periódusos rendszerben a rendszámot (ez lesz a protonszám). Mondjuk a klórban tizenhét proton van. Egy darab klóratomban ugyanannyi elektron van, mint proton, hiszen az alapállapotú atom semleges, a pozitív és negatív töltéseknek ki kell egyensúlyozniuk egymást, tehát 17 elektronunk van. Kisméretű atomoknál ugyanannyi neutron van, mint proton, de minden elemnek (az azonos protonszámú atomok jelentenek egy elemet, mert ez az, ami nem szokott változni) jellemző számú izotópja van, ami azt jelenti, hogy a neutronszám eltérő, ezeknek az átlaga adja a tömegszámot, de ez csak mellékes, ezt most itt nem kérdezik.

Önmagában nem atomok szoktak ácsorogni, hanem vegyületeket alkotnak. A kovalens kötésekkel összekapcsolódó atomokat nevezzük molekuláknak. Egy molekulában kettő vagy annál több atom van, egy mol vízben például két mol hidrogén és egy mol oxigén. Ilyenkor csak fogod mindennek a protonszámát, és összeadod őket. Pl egy mol víz 10 darab protont tartalmaz, undsoweiter.

A polaritás a kötésben lévő elektron megtalálási valószínűségére vonatkozik. Olyan, mintha egy űrhajós lebegne valahol középen, és két UFO próbálná beszívni; ha tudjuk, hogy az egyiknek nagyobb az ereje, de a másik is hat rá, valószínűbb, hogy az űrhajós közelebb van az egyik hajóhoz, mint a másikhoz. Amikor az elektron megtalálási valószínűsége a kötésben részt vevő valamelyik atomnál nagyobb, a kötés poláris. Ehhez az kell, hogy a kötésben részt vevő atomok elektronegativitása (elektronvonzó képessége) különbözzön, ami megtörténik minden olyan esetben gyakorlatilag, amikor nem két ugyanolyan protonszámú atom létesít kötést. Ha két elem köt egymással, apoláris kötésről beszélünk. A molekula polaritását meghatározhatja, hogy milyen kötés van a részt vevő atomok között (főleg, ha kétatomos molekuláról beszélünk), de általában a teljes molekulát meg kell vizsgálnunk (többek között ezért fontos tudni, milyen a molekulák alakja):

Apolárisak az elemmolekulák, vagy azok a molekulák, amiknek a kötésvektorai nullát adnak ki (mondjuk van egy központi atom egy lineáris molekulában, és köt két másik atommal. Mondjuk ugyanazzal a két másik atommal köt, mint a szén-dioxid, ahol van egy szén középen, egy oxigén jobbra és egy oxigén balra. A kötések polárisak, de mivel két egymással ellentétes irányú vektorú kötésről beszélünk, ezeknek összege nulla, ezért maga a molekula apoláris. Fontos, hogy a vízben viszont ez nem valósul meg, mert a párosítatlan elektronok torzítanak a szerkezeten, és nem ellentétes irányúak a kötésvektorok.

Igazából azt hiszem, mindent leírtam, amire szükséged van, de a feladatokat nem fogom megoldani, és erre biztatok mindenkit (meg arra is, hogy ha valamit rosszul mondtam, nyugodtan javítson ki). Ha gondolod, feltöltheted a megoldásaidat, és meg tudjuk nézni együtt, hogy jó-e. Attól is mindig kiakadok, amikor valaki felrakja a számolási háziját (amik egyébként sokszor faktosak), és ahelyett, hogy lépésről-lépésre leírnánk, hogy mit csináljon, de azért ne úgy, hogy közvetlenül le lehessen másolni füzetbe, jön valaki, és bebüfögi a megoldást, ami nagyon zavaró akkor, ha előtte valaki számok nélkül már le vezette (egyéni szocprobléma off). Meg fogod látni, hogy mennyire egyszerű, ha már legalább ennyit gyakoroltál, hidd el.