Az uradalmon belül voltak mezővárosok, falvak, községek, vagy ezek mind különállóak az uradalomtól?

1848-ban törölték el Magyarországon a jobbágyságot, addig a szabad király városok kivételével minden település földesuraké volt (egyházi, világi nagy-, vagy kisbirtokos).

1848-ban megszűnt a jobbágyság, a földesúr jobbágytelkeket megkapták a korábbi jobbágyok, ők szabad parasztok lettek, innentől kezdve településeik nem tartoztak földesúri uradalomhoz.

Az allodiális földek (1848 előtt a földesúr olyan szűkebb birtoka, amit jobbágyi robottal műveltetett, majorság) viszont a földesurak birtokában maradtak, és a telek nélküli jobbágyok lettek immár "önként, szerződve" azokon a cselédek, akiket a földesúr továbbra is testileg is fenyíthetett. Ez a rendszer csak a második világháború után szűnt meg. Ezek cselédjei uradalmi cselédtelepeken éltek, amik nevében gyakran szerepelt a "major" vagy "puszta" szó. Ezek csak a II. világháború után alakultak községekké.