Hogy van az acetilén rekaciója diamino-Cu (I) -kloriddal? És hogy azonositható vele az acetilén etén jelenlétében?

Ez a reakció a klasszikus iskolapéldája a réz-acetilid nevű anyag előállításának. Ez az acetilén sója, hasonlóképpen mint a karbidok (lásd: kalcium-karbid, CaC2), de ezt a vegyületet nem emlegetik karbidként a szakirodalomban, hanem réz-acetilid néven fut, de ez a két anionnév ugyanazt jelenti. A reakcióegyenlet többféleképpen is felírható, mindig réz(I)-klorid reagál acetilénnel, de kell hozzá az ammóniás közeg, ezért a diamin-komplex-szel is felírható a reakció, én az egyszerűség kedvéért a nem komplex alakot írom fel (megjegyzés: a réz(I)-sók helyes felírása nem Cu+ ionnal, hanem Cu2(2+) ionnal, azaz magyarán dimerizált ionként való felírással a helyes ezért én is ezt használnám, bár szokás a CuCl képletet is használni, de az kémiailag pontatlanabb):

Cu2Cl2 + C2H2 ---> Cu2C2 + 2 HCl

A réz-acetilid egy erősen robbanásveszélyes, vöröses por állagú anyag. Az etén nem képez ilyesmit semmilyen rézvegyülettel, ezért egy gázelegy aceiléntartalma szelektíven azonosítható ezzel a reakcióval: ha a gázelegyet ammóniás réz(I)-só oldatán vezetjük át és vörös csapadék leválását tapasztaljuk, akkor a gázelegy acetilén tartalmú volt.