Kellene pár kötelező olvasmány rövid tartalma, rövidítése?

Huszonegyedik ének

Pénelopeia tehát belép a palota kincstárába és megragadja Odüsszeusz visszacsapó íját. Ezt viszi a kérők elébe, hogy mérjék meg vele tudásukat. A feladat 12 fejsze fokán átlőni, és a győztes nyeri az úrnő kezét. Maga Télemakhosz is megpróbálkozik az íjat felajzani, hogy anyja házasságát elodázza, de ehhez kevés az ereje is, valamint apja jelzésére nem is próbálkozik. A kérők is hasztalan próbálkoznak meg az íjat felajzani, gyengék is ők ehhez. Odüsszeusz ezalatt felfedi kilétét két hű szolgája a kondás és a pásztor előtt. Azok sírva fakadnak, és csak uruk parancsára hagyja azt abba. Hősünk beavatja őket tervébe, majd visszatérnek a versenyzőkhöz. A kérők láng felett melegítik, faggyúval kenik az íjat, de még így sem sikerül lőniük vele. Végül úgy határoznak, másnapra halasztják a dolgot, addig még áldozhatnak és az istenek segítségét kérhetik. A koldus azonban kéri őket, hadd próbálkozhasson meg ő is. Először nem akarják megengedni neki, de végül Télemakhosz és Pénelopeia közbenjárására belemennek a dologba, persze azzal a feltétellel, hogy ő nem veheti el Pénelopeiát még győzelem esetén sem. Ezalatt Pénelopeia fia intésére felvonul termeibe, az egyik szolgáló intésére a nők magukra zárják az ajtókat. A derék pásztor az udvari ajtót is jó erősen sással köti be. A koldus pedig megpendíti a húrt, mely gyönyörű égi hangzatot kelt. Elsőre átlövi a tizenkét fejsze fokát, a kérők nagy álmélkodására, majd jelt ad Télemakhosznak, hogy kezdődik a mészárlás.

Huszonkettedik ének

Odüsszeusz a terem küszöbére lép, maga elé helyezi nyílvesszőit, és legelőször Antinooszra céloz. A lövedék meglepetésszerűen szelte át nyakát, és életét vette. A kérők még mindig nem jöttek rá hősünk kilétére, így le akarnak számolni az arcátlan koldussal. Ő erre megvallja az igazságot, így azok először kegyelemért esedeznek. A bajnok azonban rendíthetetlen, Eurümakhosz is belátja ezt, ezért karddal támad rá. A nyílvessző máját fúrta át. A következő támadót Télemakhosz kelevéze teríti le, majd a derék fiú a fegyvertárba siet, ahonnan gyilkos szerszámokat és vérteket hoz apjának, a két hű szolgálónak és persze magának. Ekkor azonban fordul a hadiszerencse, ugyanis az áruló szolga, Melantheusz is eljut a fegyverraktárhoz, így ő is felfegyverezheti sajátjait. Amikor viszont másodszorra próbálkozik, a két szolga már elkapja, erősen gúzsbaköti, és felhúzza a tetőgerendákra. A harc folytatódik, és Pallasz Athéné is megjelenik Mentór képében, így serkentve Odüsszeuszt harcra. A harcba azonban még nem avatkozik be, fecskemadárrá változik, és így gubbaszt a gerendán. Gyilkos öldöklés veszi kezdetét, melyben végül a ház urai kerekednek felül. Végül Athéné istennő is megforgatja pajzsát, így veti magát a csata hevébe. A bátor harcosok senkinek sem kegyelmeznek, csak a dalnokot és a hírnök, Medónt hagyják életben Télemakhosz tanácsára. Miután a mészárlás befejeződött, Odüsszeusz azzal a 12 szolgálólánnyal takaríttatja fel a mocskot, akik hűtlenek voltak hozzá. Majd Télemakhosz felköti őket az udvaron a fára. Melantheusz is csúnya véget ér: orrát, fülét levágták, szemérmét kitépték, végtagjait tönkrezúzták. A győztesek a piszkos munka után lemossák magukról a vért, majd a dajka Odüsszeusz elé vezeti a még életben lévő szolgálólányokat.

Huszonharmadik ének

Eurükleia izgatottan siet úrnőjéhez, tudtul adni, hogy férje hazaérkezett és a kérők elpusztultak. Az utóbbit még csak-csak elhiszi az asszony, de férjének hazatértét el sem tudja képzelni. Elindul személyesen, hogy meggyőződjön az eseményekről. Amikor megpillantja jó urát, nem tudja, mit tegyen, mert ugyan az nagyon hasonlít volt férjére, ruhája nem erre utal. Ezért olyan dolgokról kéri, hogy beszéljen, amiket csak ők ketten ismernek. Ő azonban először megmosakszik, majd utasítja szolgálóit, csapjanak mulatozást, hogy az utcán azt higgyék, bekövetkezett a házasság. Így is tesznek. Pénelopeia utasítja Eurükleiát, vesse meg férje ágyát a tornácon. Odüsszeusz azonban felismeri a próbatételt és elmondja, hogy ő az ágy egyik lábát, egy ott állt élő fából készítette, így azt arrébb vinni képtelenség. Ekkor a szerelmesek egymás karjába borulnak és talán egész hajnalig sírtak volna, ha Athéné istennő fel nem tartja Hélioszt égi útján. A sírást befejezvén Odüsszeusz beszámol róla, milyen úttal kell majd kiengesztelnie Poszeidónt. Majd együtt a hitvesi ágyba vonulnak, ahol elmesélik egymásnak a hosszú idő alatt esett kalandokat. Reggel felébredvén hősünk azt tanácsolja feleségének, vonuljon fel cselédeivel a felsőházba, ő pedig fiával és két szolgájával apjához indul.

Huszonnegyedik ének

Hermész az Alvilágba vezeti a kérők lelkét, ahol azok találkoznak az épp beszélgető Akhilleusszal és Agamemnónnal. Az újonnan érkezettek elmondják történetüket, s hogy mint számoltak le velük. Agamemnón ehhez csak annyit fűz hozzá, hogy dicséri Pénelopeia asszonyi erényeit, amiért ilyen hosszú időn keresztül kitartott férje mellett.

Odüsszeusz apja házához érvén a szolgálókat a fegyverekkel a házba küldi, ő maga pedig kertészkedő apjához siet. De hű marad önmagához, most se fedi fel azonnal kilétét, csak amikor az öreg sírni kezd fia nevének hallatán. Most viszont már ő bizalmatlan, a fiú csak sebhelyével tudja igazolni magát. Most már a kérők haláláról is beszámol hősünk, majd mindketten a házba sietnek. Az öreg szolgáló Doliosz és családja is megörvend a király hazatértén. Mindannyian lakomázni gyűlnek. Közben az ithakaiak megtudják fiaik halálát, és gyűlésbe tömörülnek. Itt elhatározzák, bosszút állnak a mészárlásért, bár nagyobb részüket Medón lebeszéli erről. Egy kisebb csoport azonban Eupeithész, Antinoosz apja vezetésével hősünk ellen vonul. A királyi család férfitagjai és Doliosz hat fia is fegyvert öltött. Athéné istennő azonban kieszközli a békét az isteneknél. Így csak egy áldozat esik a harcban: Eupeithész, akit Láertész dárdája sebez halálra. A görögök az istennő parancsára ezután kibékülnek. Odüsszeuszt ugyan még fűti az indulat, de őt is lecsillapítja Zeusz lánya.

Móricz Zsigmond: Barbárok

Egy napon a juhász legelteti nyáját, ahogy eddig is, egyszercsak elkezd ugatni a puli. Két juhász lépett oda hozzá. Az egyik szamáron a másik gyalogolt, és két komondor is volt velük. Leültek a földre de nem beszélgettek. Megérkezett a juhász 12 éves fia is. Az új juhászok kérdezősködtek a feleség felől, majd a juhász szíjára esett a szó. Meg akarják venni tőle, de ő nem akarja adni, mert azt magának csinálta. A két juhász agyonverte a juhászt és a fiát, még a pulit is. Gödröt ástak és eltemettékőket, majd fogták a nyájat és elhajtották.

10 nap múlva jött a feleség és sehol nem találta sem a juhász, sem a gyereket, sem a pulit, sem a nyájat. Elindult megkeresni őket, amikor juhászokba botlott. A juhászok azt hazudják, hogy a az urának meggyült a baja a törvénnyel ezért el kellett mennie. Hogy bizonyítsák ittjártát emlegették a szíjat, mire az asszony buzgón bólogatott, hogy az tényleg az ura. Elindult Dunántúlra, amerre a juhászok mondták.

Tavasszal fogta a puli kölykét és kimentek a pusztára. Egyszercsak a kutya kiásott egy kalapot. Az asszony rájött, hogy félrevezetői ölték meg az urát elment tehát őket is megkeresni. Kiderült, hogy bevitték őket vallatni.

Hiába vallatták a veres juhászt, nem akarta bevallani, hogy ő volt. Bármit bevallott csak ezt nem. A vizsgálóbíró nagyon mérges lesz és elküldi a juhászt. Ahogy megy kifele, egyszercsak meglátta a szíjat. Megmerevedett, majd lassan megfordult és beismerte tettét. 25 bot büntetést kapott.