Mik a válaszok? (Sánta Ferenc: Sokan voltunk)

Önfeláldozás az, amit a nagyapa tesz a családért (öngyilkosságot követ el)

Nagyapa: önfeláldozó- már élt eleget, és azért, hogy a családja könnyebben éljen (ne kelljen még egy szájat etetni) öngyilkos lesz.

Miről szól? A családról, az összetartozásról, a pénztelenségről, nincstelenségről. Arról, hogy egy szülő (a nagyapa) mennyire képes szeretni a gyerekét, és az unokáit- életét adja a családért, azért, hogy a családnak könnyebb legyen.

Szerintem itt kifejtheted, hogy mit jelent a nincstelenség.

Írj bele idézeteket is, esetleg hivatkozz más irodalmi művekre.

Hogy fogsz kihozni 2 oldalt?

- Csinálj egy sorvezetőt, ami lényegében vastagon bevonalazott margós papír, amit az írásod alá teszel. Hagyd a szokottnál kicsit nagyobbra a sorközöket.

- Én eleve úgy csinálnám, hogy egy korábbi kézírásomon megszámolnám, hogy hány betűt írok egy sorba. Megírnám géppel az esszét, megszámolnám a kézírásos sorokat, és annyi betűre írnám az esszét géppel, hogy kézzel átmásolva kiadja a 2 oldalt.

- Karakterszám növelése: szépen mindent kifejtesz, nem kell látványosan hosszú szavakat használni (elkelkápsztásítottalanítottátok… stb), de mindent támassz alá rendesen. Az esszé a közhiedelemmel ellentétben nem légből kapott agymenés, hanem alátámasztott érvelés.

Például ezt írod: A történet nagy része ferkóék házában játszódik, de szó esik arról is, amikor Ferkó az apjával megy fát vágni, majd utána pedig a Büdös felé indulnak.

Ezt le lehet ám írni így is:

A cselekmény helyszíne a novella túlnyomó részében a kunyhó, ahol a család lakott. A kunyhó berendezéséről csak a legszükségesebbeket tudjuk meg, az író nem kalandozik el a kevésbé fontos részletek bemutatására. Így annyit tudunk meg, hogy a házban a gyerekek fő tartózkodási helye az ágy, míg az apa rendszerint egy vékán üldögél a kályha mellett. A novella másik helyszíne a Büdös nevezetű barlang bejárata, ebben a barlangban vetett véget az életének a nagyapa. A barlang helyéről, illetve a barlang és a kunyhó viszonyáról Ferkó visszaemlékezéseiből tudunk meg néhány apróbb részletet, például hogy az Uzonka és a fenyőpad is a kettő helyszín közé esik, és valószínűleg akár több óra járásra lehetnek egymástól.

Mindjárt írok még, de neked kell majd kibővítve, szépen leírnod - de azért adok támpontokat.

„Szerintem biztosan van önéletrajzi vonatkoztatása a történetnek. Megnéztem a wikipédián és oda az van írva, hogy 1954-ben keletkezett a mű, tehát akkor még a hidegháború volt.”

Túl egyszerűen gondolkozol, már bocs, de nem sértésből mondom, szóvel nincs ilyen összefüggés az önéletrajzi ihletés és a novella keletkezési ideje közt. (Egyedül annyi, hogy a novella keletkezése előtt kellett történnie a dolognak, de lehetett akár 20 évvel előtte is.)

Szerintem egyértelmű, hogy Ferkó a szerző, azaz Sánta FERENC, még a név is sokat sejtet. Sánta Ferenc pedig 1927-ben születetett, vagyis a II. világháború alatt, illetve az azt megelőző válság alatt 12-15 éves lehetett. Azt is tudjuk, hogy S. F. Brassóban, azaz Erdélyben születetett, márpedig a novellában említett Uzonka szintén létezik na hol? Erdélyben. Ha nem is vele esett meg a történet, megeshetett volna, talán egy barátjával. Az is lehet, hogy tényleg ő volt. És nem kötelező, hogy azonnal megírja, lehet hogy csak jóval később hozta elő belőle valami.

-Az önfeláldozás motívumának megjelenítése, hogyan?

Az önfeláldozás motívuma kétféle képpen is megjelenik a műben. A nagy önfeláldozás ugye az, hogy a nagyapa feláldozza az életét a többiek könnyebb boldogulásáért. A novellában pontosan szerepel, hogy egy éhes száj is milyen nagy plusz teher. A nagyapa kisebb önfeláldozása az, hogy az utolsó vacsorájából is adni akar a gyerekeknek, azaz végül hagy is egy combot Ferkónak. Érdekes módon az apa támogatja a nagy önfeláldozást, de ellenzi a kisebbiket, mondván, hogy az a rend, hogy a halni készülő megegye az egész tyúkot.

-Milyen történelmi helyzetet jelenít meg?

Számos utalást láthatunk egy nagyon komoly, éhínséggel járó gazdasági válságra, abból is a legnehezebb időszakot, a telet látjuk. Nincs munka („Sok volt a szegény, kevés a gazda, neki nem jutott.”), és a munkaerő ára is nagyon alacsony volt. Ez utóbbi a nagyapa tanácsából látszik („Jövőre próbáld meg a Kácsa András földjét negyedében. Másként úgysem adja.”), vagyis a termény negyede azé, aki megműveli, a többi a tulajdonosé. Maga az éhínség is elég plasztikusan jelenik meg a novellában. Az elkeseredettséget az is mutatja, hogy a nagyapa önfeláldozása nem vált ki meglepetést, mi több, egészen rendszeresnek tűnik a történet alapján. Háborús eseményekről nem értesülünk a novellából, de elképzelhető, hogy a háború idején történik.

-A nagypapa figurájának jellemzése

A nagyapa egy nagyon kedves, egyértelműen pozitív alakként jelenik meg a novellában. A gyerekeknek sokat mesél (keress idézetet ide, ahol ezt szó szerint megemlíti!!!), de maga a novella is az ő önfeláldozásáról szól. Szeretné jó tanácsokkal ellátni a családot, bár egyes kérdésekben nincsenek egy véleményen az apával („Régi zsémbe ez már nagyapámnak. A borvíz meg a Fehér Martok. Máskor apám végig sem engedte mondani, de most hallgatta, és azt sem tudtuk, hogy hova legyünk a csodálkozástól.”).

A novella alapján a nagyapa egy sokat látott, kedves idős ember, semmilyen rossz tulajdonságát, ha volt is neki, nem említi a szerző.

-Ki a beszélő? Mikor meséli el? (átélés, visszaemlékezés pillanata)

Nem csak az igeidőkből derül ám ki, hogy nagyon régen történt a dolog, ebből a fordulatból: „Én már nagyobbacska voltam,”. Ilyet az ember akkor mond önmagára, ha már régen elmúlt a gyerekkora, egy 15 éves gyerek nem mondja magára, hogy nagyobbacska vagyok. Ennél több nemigen utal a történet idejére.

-Ferkó-nagypapa-apa viszonya

Amiket írsz, azok jók, de ne felejtsd idézetekkel, indoklással alátámasztani!!! (Ferkó- nagyapa: málnázni mentek, folyton mesélt, Ferkónak hagyta a tyúk combot is, stb) Ferkó-apa viszonya nem tűnik mai értelemben véve szeretetteljesnek, de valószínűleg akkoriban nem számított különösen ridegnek. Van egy idézet, amiből megtudjuk, hogy az apa elveri a fiút néha („Bámultam, hogy eszik nagyapám, hogy szaggatja ujjaival a húst, s csak akkor vettem le róla a szemem, mikor láttam, apám rám néz. Verés volt a szemében, nagy verés.”), bár a novellában nem történik ilyesmi. A rideg viszonyra utal az utolsó sorok egyike is: „Közel lépett hozzám. Még sohasem tette, s most úgy a keze fejével végigsimította az arcomat.” – vagyis azelőtt nem volt kedvességet kifejező fizikai kontaktus közöttük. Az apa-nagyapa viszonya van a legkevésbé részletesen ábrázolva. Azt tudjuk, hogy az apa többnyire nem hallgatja végig a nagyapa elméletét a borvízről, illetve hogy viszonylag könnyen engedi el a nagyapát. Viszont tiszteletben tartja a nagyapa kívánságát, hogy a gyereké legyen a comb.

-Miről szól? Mit mond neked?

(Ez a rizsa kérdés.) A novella a családért való önfeláldozásról szól, illetve arról a kétségbeejtő történelmi helyzetről, amikor csak az öngyilkosság vezethet a család többi tagjának a fennmaradásához. Egy torz világ torz megoldásokat szül. Az öregek önkéntes vagy szervezett halála más alkotásokban is megjelenik, például Az éjszakai utazók c. olasz filmben. Ez a novella a drámaiságával és a plasztikusságával igen erős érzelmi hatást, az efféle világ elleni tiltakozást vált ki az emberből, és valószínűleg önéletrajzi ihletettségből, nagyon közvetlenül adja át ezt a mondanivalót.