Matematikai bizonyítás?
Sziasztok. A tétel nevét nem tudom, de láncszabályként hivatkoztak rá, de én úgy tudom, hogy az simán az egymásba ágyazott függvények f(g(x))... re vonatkozik.
A lényege az hogy:
vagy mondjuk egy f(x) és egy g(x) függvényem.
És ezzel a két függvénnyel létrehozok egy harmadik új függvényt. Amit F jelöl.
F(f(x), g(x))
Ha nem egyértelmű mire gondolok akkor itt egy példa.
f(x)=x^2
g(x)=x
F(X1,X2)=X1^X2
Na ez úgy fog legvégül kinézni hogy:
(x^2)^x
Nos és ezt vagy elemi módon deriválom, amire általában nincs szükség vagy egy olyan szabály alkalmazásával hogy:
A nagy F függvény mondjuk X2-es ami esetünkben (g(x))-et konstansnak tekintem és deriválom X1 (ami esetünkben az fx) szerint, majd a láncszabály miatt beszorzom f(x) deriváljtával. A második lépés hogy ugyanezt megteszem X2-vel tehát ott X1 lesz majd konstans.
És ezen kifejezések összege lesz a végső derivált.
A példával is leírom, hogy értsétek :D
(x^2)^x (fx=x^2 és gx=x emlékeztetőül).
gx-et konstansnak tekintve x*(x^2)^(x-1)*2x
fx-et konstansnak tekintve ln(x^2)*(x^2)^x
Tehát az F(X1,X2)=F(f(x),g(x)) x szerinti deriváltja a kettő korábbi összege lesz:
x*(x^2)^(x-1)*2x+ln(x^2)*(x^2)^x=2*(x^2)^x+ln(x^2)*(x^2)^x=(ln(x^2)+2)*(x^2)^x
A példát azért írtam hogy ha esetleg gyenge lenne a megfogalmazás akkor is értsétek :D
Szóval tudom használni ezt a szabályt, de nem tudom miért lehet ezt megcsinálni?
Nagyon tetszik ez a szabály, mert kb mindent meg lehet csinálni vele, pl a szorzatszabály is kijön ebből, amit pl le tudtam vezetni de az csak arra a spec. esetre volt jó.
Szóval aki tudja kérem válaszoljon.
Köszönöm a segítséget!
Csak végigfutottam a kérdést, mert annyi rizsát írtál, hogy ember nincs aki végigolvassa...
Észrevételeim:
1. Kompozíciófv. amire gondolsz, arra van a láncszabály.
2. f^g tipusú függvények deriválása a kitevő ln-alakjára való átírással történik. Ebből valóban levezethető egy univerzális formula egyszerűen, hiszen exp(valami) alakra írjuk át az eredeti fv. kitevős formulát.
Utána jártam a dolognak.
A doksiban egyértelműen láthatod, hogy mi a kérdésem.
A 2. spec esetre keresek bizonyítást!
A dokumentumba is csak két változóra van... De valóban, jó a meglátás, lehet általánosítani tetszőleges n-változóra.
Igazából nagyon szerencsétlen módon írták le ezt az egészet ebben a dokumentumban, nem értem miért tárgyalnak ennyi spec. esetet, értelmetlen az egész...
Az általános eset valahogy úgy nézne ki, hogy a Jacobi mátrix transzponáltjával megszorozzuk a gradiensvektort. Ha rákeresel a google-ban, biztos találsz valami értelmes dolgot, nekem sajnos nincs időm regényt írni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!