Szerintetek a magyar válaszási rendszer tételnek mit kellene tartalmaznia, úgy értem, hogy voltak változások pl a létszámot 386-ról 199-re csökkentették, a területi listát eltötölték stb?

* Az 1989 október 23.-án bekövetkezett rendszerváltás idején nem fogadtak el új alkotmányt, viszont a meglevőt jelentős mértékben módosították

* az államforma köztársaság lett

* megvalósultak a demokrácia és az alkotmányosság alapkövetelményei pl. szabadságjogok és a hatalmi ágak elválasztása, és egy demokratikus választási rendszer létrejötte

A választási rendszer

* A III. Magyar köztársaság választási rendszere a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain alakult ki

* Az új választási rendszer céljai:

o az utódpárt visszaszorítása

o biztonságos kormánytöbbség

o jövőbeli ellenzéki pártok közötti egyensúly

* általános, egyenlő és titkos választójog (egyes államjogászok szerint az ajánlószelvények használata ellentmond ennek)

* minden nagykorú büntetlen előéletű magyar állampolgár szavazhat

* egy választópolgár 2 szavazattal rendelkezik

Egyéni szavazat

* az egyiket egyéni jelöltekre adhatja le

* az ország 176 választókerületből áll --> külön-külön jelölt aki képviseli a körzetet az országgyűlésen

* képviselőjelölt az lehet aki 750 ajánlószelvényt összegyűjt --> akkor nyer ha a szavazatok 50%át + 1 szavazatot szerez meg (ha nincs ilyen jelölt, 2. forduló)

Területi listás szavazat

* a második szavazatot a pártlisták kapják (csak pártok, függetlenek nem)

* a pártlista egy névsor a képviselőjelöltek nevével

* egy párt akkor állíthat listát ha egy megye körzeteinek 1/3-ában jelöltet tud

* állítani, de legalább 2 körzetben

* megyében leadott összes szavazat alapján meghatározzák hogy hány szavazat kell egy mandátum elnyeréséhez --> a párt által elért szavazatok száma ennek a valahányszorosa……

* létezik egy parlamenti küszöb amely jelenleg 5% --> az összes országosan leadott listás szavazatok minimum 5%-a essen a pártra

* ha nincs meg az 5% a párt nem szerezhet mandátumot, a szavazatok „elvesznek”

* a küszöb nem engedi a kis támogatottságú vagy regionálisan korlátozódó pártok megerősödését (pl. Somogyért Szövetség)

Országos lista

* a választási rendszer megalkotásakor bevezették az országos listát --> kompenzáció --> az egyéni körzetekben nem hasznosuló szavazatok + a pártlistán nem hasznosuló szavazatokért (pl. egy megyében 5000 szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez akkor 13000 szavazatból a 2 mandátum után 3000 szavazat megmarad) --> a párt felveszi az országos listájára --> újabb mandátumok

* országos lista állításához minimum 7 területi lista kell

* területi és országos listán 210 mandátum osztható szét (152:58)

* ha valahol a szavazatok száma nem egyenlő a választópolgárok 50%+1 fővel, akkor a forduló érvénytelen à ismétlés

* tehát a magyar választási rendszer igen bonyolult

* sajátosság: a választások 1. helyezettjét előnyben részesíti, megerősíti a 2.-at, és bünteti a kisebbeket

A politikai intézményrendszer

Magyarországon a három hatalmi ág intézményesen külön lett választva.

Törvényhozás

* a törvényhozás szerve az országgyűlés

* működését az alkotmány illetve a házszabály szabályozza

* az egykamarás parlament 386 képviselőjét 4 évente választják

* az országgyűlés, mint a népszuverenitás intézménye, csak a demokrácia intézményei (népszavazás) által + többi hatalmi ág által korlátozott (a népszavazások témáit az alkotmány szabályozza)

* feladata: megalkotja az alkotmányt, törvényeket hoz, hadiállapotról/rendkívüli állapotról/szükségállapotról dönt, fegyveres erők bevetéséről és jogrend bevezetéséről dönt

* saját tisztségviselőket választ (elnök, alelnök, jegyzők)

* kormány vezetőjéről dönt + irányáról

* általában a törvényeket a képviselők 50%-ával + 1 fővel kell megszavaztatniuk, de vannak ún. „2/3-as” törvények

* az országgyűlés elnöke közjogi méltóság (ideiglenes köztársasági elnök is lehet) àképviseli az országgyűlést, kapcsolatot tart a frakciókkal és ellenőrzi a bizottságok munkáját.

* a parlament bizottsági rendszerben működik --> állandó bizottságok (házbiz. költségvetési biz., nemzetbiztonsági biz., külügyi biz. stb.) --> alkalomszerű bizottságok

* a képviselők politikailag frakciókba tagolódnak --> általában párt szerint, egy képviselő egyszerre 1 frakcióhoz tartozhat, a frakciók delegálnak tagokat az országgyűlési bizottságokba

Végrehajtás

* Magyarországon a végrehajtó hatalom csúcsán a kormány helyezkedik el

* a kormányfő a miniszterelnök --> ő állítja össze a kormányt, őt az ogy választja

* a kormány jogköre széleskörű (külpolitika, gazdaság, szociális + egészségügyi ellátás)

* a kormány = miniszterek + politikai államtitkárok (a miniszter helyettese) + közigazgatási államtitkárok (minisztériumi apparátust vezeti)

* a parlament nem buktathat meg egy minisztert, csak a kormánnyal együtt

* a kormány eltávolítása a konstruktív bizalmatlanság intézményén keresztül lehetséges --> egyetlen szavazással döntenek a kormány leváltásáról, a miniszterelnök csak akkor váltható le ha van helyette másik

* az első szempont az, hogy az országnak mindenképpen legyen kormánya

* a miniszterek 1-1 minisztérium vezetői (+ tárca nélküli miniszterek)

* 1 minisztérium a közigazgatás valamely ágáért felelős

* a Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök saját háttérszerve

* a végrehajtáshoz tartoznak egyes országos hatáskörű szervek (pl. APEH, KSH, rendőrség stb.)

Igazságszolgáltatás

* a független bíróságok látják el ezt a feladatot

* elkülönül feladatában és jogkörében az Alkotmánybíróság

* az ügyészség feladata a bűnüldözés, a nyomozás felügyelete, a vádemelés, a vád képviselete stb. + a társadalmat képviseli a bíróságon

* az Alkotmánybíróság feladata a törvénykezés alkotmányosságának felülvizsgálata, a nemzetközi és belső jog harmóniájának felülvizsgálata, az alkotmányjogi panaszok kivizsgálása stb…

* döntéseivel szemben nem lehet fellebbezni, széles jogkörrel rendelkezik

* 11 tagját a parlament választja 2/3os többséggel 9-9 évre

* alkotmánybírónak büntetlen előéletűnek, 45-70 év közötti, jogvégzett, elismert szaktekintélyű személy választható

* az ombudsmanok (országgyűlési biztosok) feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatos közhivatali visszásságok kivizsgálása + intézkedés kezdeményezése

* 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogászt választ 2/3os többséggel

Köztársasági elnök

* ő a legfőbb közjogi méltóság

* az ogy 5 évre választja, 1x újraválasztható

* bármely 35. évet betöltött választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet

* egyrészt reprezentatív, diplomáciai feladatai vannak

* vétójoga van törvényekkel kapcsolatban 1x visszaküldheti a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságnak

* ő ad megbízást a kormányfőnek a kormányalakításra, kinevezi a minisztereket, kegyelmet gyakorolhat

* diplomáciai, kinevezési és kegyelemgyakorlási jogkörével csak akkor élhet ha a megfelelő miniszter ellenjegyzi

* a köztársasági elnök jogköre korlátozott, rendkívüli helyzetben bővül

Egyéb

* Állami Számvevőszék à feladata minden olyan intézmény pénzügyi felülvizsgálata ahová költségvetési pénz kerülhet, az ogy-nek van alárendelve

* Magyar Nemzeti Bank à az ország hivatalos jegybankja, kibocsájtja a hivatalos fizetőeszközt, meghatározza a monetáris politika irányvonalát

* Az állami működés pénzügyeit az Államháztartási Hivatal és az Államkincstár intézi ezen belül az adósságkezeléssel kapcsolatos feladatokat az Államadósság Kezelő Központ intézi.