Ez mi az egyenes hasáb felszínénél?

Ez így nem egészen igaz; ez a felszínképlet csak akkor használható, ha egyeneshasábról (-hengerről) van szó.

Alapjáraton

A=2*T(a)+T(p), ahol T(a) az alaplap területe, T(p) pedig a palást területe.

Tudjuk, hogy a palást téglalapokból áll. Vegyünk egy n-oldalú sokszöget alapnak, ahol az oldalak hossza a(1); a(2); ...; a(n), ezek lesznek az egyes téglalapok egyik oldala. A másik oldalának hossza megegyezik a testmagassággal, mivel egyenes hasábról van szó, és ilyenkor az oldalél megegyezik a testmagassággal. Ebből már ki tudjuk számolni a palást területét:

T(p)=M*a(1)+M*a(2)+...+M*a(n)

Ebből az összegből ki tudunk emelni M-et:

=M*(a(1)+a(2)+...+a(n))

Történetesen a zárójelben lévő összeg az alaplap kerületével lesz egyenlő. Ezt a kerületet K-val szokás jelölni, így

T(p)=M*K, ebből a test felszíne:

A=2*T(a)+K*M.

Henger esetén kiterítjük a térhálóját, ekkor a palást 1 egész téglalap, ahol az egyik oldala a testmagasság lesz, másik oldala pedig az alapkör kerülete, mivel ha összehajtjuk, akkor ráfekszik az alapkörre.