Határozzuk meg az ábrán látható elrendezésben az egyes kondenzátorok feszültségét és töltését! C1 = 2 µF, C2 = 0,5 µF, C3 = 2,5 µF, U = 500 V. (Kép lent)?

Nem 5 μF az eredő!

Csak C₁ és C₂ vannak párhuzamosan kötve (azok eredője C₁₂ = 2.5 μF). Azokkal C₃ már sorba van kötve, csak trükkösen rajzolták fel. Akkor pedig az eredő kapacitás 1.25 μF.

A többihez ez a képlet kell:

C = Q/U

Nem az jön ki, amit megadtál, de nézzük:

Ha a teljes rendszert egyetlen C₁₂₃ = 1,25 μF kondenzátorral helyettesítenénk, akkor ennyi töltés lenne rajta:

Q = C·U

Q₁₂₃ = C₁₂₃·U = 1,25 μF · 500 V = 625 μC

Na most C₁₂₃ valójában C₃-nak és a C₁₂ eredőnek a soros kapcsolása. Sorosan kapcsolt kondenzátorok esetében akármekkora is a kapacitás, mindegyiken ugyanakkora töltés van. Vagyis:

Q₃ = 625 μC

Q₁₂ = 625 μC

A feszültségeiket a legfelső képlettel lehet számolni:

U₃ = Q₃/C₃ = 625 μC / 2.5 μF = 250 V

A másik feszültség is ugyanekkora persze, hisz C₃ = C₁₂. Vagyis számolás nélkül is tudhattuk volna, hogy feleződik a feszültség ennél a soros kapcsolásnál.

U₁₂ = 250 V

C₁ és C₂ párhuzamosan vannak kötve, ezért U₁ = U₂ = U₁₂ = 250 V

A rajtuk lévő töltéseket megint csak a legfelső képlettel lehet számolni:

Q₁ = C₁·U₁ = 2 μF · 250 V = 500 μC

Párhuzamos kapcsolásnál a töltések összege kiadja az eredő kapacitás töltését, vagyis Q₂-re 625-500 = 125 μC maradt, de a képlettel is ennek kell kijönnie:

Q₂ = C₂·U₂ = 0,5 μF · 250 V = 125 μC