Mi a különbség a rendes és választott bíróság között?

Nem vagyok szakértő, de ezt tudom bemásolni a mi jegyzetünből a választott bíróságról. Talán segít:

9. A választott bíráskodás

A választott bíráskodás a felek vitájának a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben és a felek által megállapított szabályok szerinti eldöntése.

Gyökerei már a középkorba nyúlnak vissza. A szervezett választott bíróságok Magyarországon a XIX. század végén alakultak ki, de szerepük a II. világháború után a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok területére korlátozódott.

A 80-as évek végétől a gazdasági társaságok tagjai közötti vitákban is eljárhattak. ha a felek választott bírósági eljárást írásban kikötötték. Az 1994. évi LXXI. törvény az ENSZmintatörvény

(UNCITRAL) felépítését követve egy törvénybe foglalta össze a belföldi és a nemzetközi választott bíráskodásra vonatkozó rendelkezéseket.

Előnyei:

 az eljárás gyorsabb (egyfokú);

 a döntéshozatalban a felek bizalmát élvező személyek vesznek részt;

 a szabályok többsége diszpozitív (eltérést engedő), a felek a vita eldöntésének kereteit zömmel maguk alakíthatják ki.

 az ítélet külföldön történő végrehajtása egyszerűbb;

 az eljárás nem nyilvános, ez a körülmény a gazdálkodó szervek számára a titokvédelem miatt előnyös lehet.

A választott bíráskodás az ügyek bizonyos csoportja esetén a rendes bírósági eljárás pótlására szolgál. Csak „kereskedelmi ügyekben” alkalmazható tehát, ha legalább a felek egyike

gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével

kapcsolatos.

További feltétel, hogy a felek a választott bírósági eljárást írásban kikötötték

Nincs helye a választott bírósági eljárásnak a nemperes és a különleges eljárásokban (pl. sajtóvita, munkaügyi per stb.)

A választott bíráskodás az elbírálandó ügyek szerint lehet belföldi és nemzetközi.

Belföldi a választott bíráskodás, ha a felek székhelye egyaránt Magyarországon van, nemzetközi, ha a felek székhelye különböző államban van, vagy ha a választott bíróság székhelye vagy a jogvita valamely lényeges eleme (pl. a teljesítés helye) egy másik államhoz kapcsolódik.

Nemzetközi ügyekben állandó választott bíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választott-bíróság járt el. A felek az eljárás nyelvét és az alkalmazandó jogot maguk határozhatják meg. A bíróság határozatát a szerződés kikötéseivel és a kereskedelmi szokások figyelembevételével hozza meg.

A választott bíróságok fajtái:

a)eseti választott bíróságnál a felek a bírákat maguk jelölik ki. Az adott ügy elbírálására alkalmilag hozzák létre, a döntés után a választott bíróság megszűnik. Ez az általános.

b) állandó választott bíróság állandó szervezet keretében folyamatosan működik. Általában az országos gazdasági kamara létesítheti. Külön törvény alapján is létesülhet (pl. a Tőzsdei

Választott bíróság)

Választott bíróvá csak 24 év feletti személy választható. Nem kell jogi végzettség, külföldi állampolgár is megválasztható választott bírónak..

A bírák száma csak páratlan lehet. Egy bírónál a felek a bírót közösen jelölik három bíró esetén (ez a tipikus) 1–1 bírót a felek jelölnek és az így kijelölt két bíró jelöli ki a harmadik

választott bírót. Ha nem sikerül a bíró személyében megállapodni bármelyik fél kérésére 30 nap után a bíróság jelöli ki a hiányzó választott bírót. A kijelölést a választott bíró írásban

fogadja el.

Az eljárás szabályait a felek maguk határozhatják meg (az állandó választott bíróságnál erre nincs szükség, mert ott eljárási szabályzat van). Az eseti választott-bíróság is alkalmazhatja az

állandó választott bíróság mintaszabályzatait.

A választott bíróság helyében, nyelvében a felek szabadon állapodnak meg.

A választott bíróság tanúkat és szakértőket meghallgathat, de bírságot és más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat. Ha erre szükség van (pl. tanú elővezetése, ideiglenes intézkedés) a

helyi rendes bíróságtól jogsegély kérhető.

A választott bírósági ítélet hatálya azonos, mint egy jogerős ítéleté, tehát fellebbezés nincs!

A törvényben meghatározott súlyos eljárásjogi szabálysértés esetén a választott bírósági ítélet érvénytelenítését lehet kérni 60 napon belül a megyei bíróságtól. A megyei bíróság kizárólag érvénytelenítheti az ítéletet, de nem módosíthat az érdemi döntésen.