Mik a helyes válaszok?

> „Az egyik végén a szöghöz rögzített gumiszálat megGYÚJTottuk.”

Nem lehet, hogy inkább megNYÚJTottátok?…

Csináltam két ábrát, nézd meg a [link] lapon a fizika 150119-2 linken.

4) A gumiszál (a képen rugó) és a többi test mozdulatlan. Ennek két feltétele van: az erők eredője nulla és minden forgáspontra a forgatónyomatékok összege nulla. Az utóbbit nem biztos, hogy már tanultátok, akkor nem érdekes.

Ha a rugó mozdulatlan, akkor a rá ható erők eredője nulla. A két végén hat rá két zöld húzóerő, ezek összege nulla, vagyis ellentétesek és azonos nagyságúak. A piros erővel a rugó hat az emberre (aki a zsineg túlsó végén rejtőzködik), ez annak az izomerőnek az ellenereje, amely a rugóra a jobb oldali zöld húzóerőt kifejti. A bal oldali zöld erővel a szög húzza a rugót. Mivel mozdulatlanságról beszélünk, nincs jelentősége, hogy a szög nem mozdult el, a húzó ember pedig korábban igen.

A szöget a rugó a kék erővel húzza. A szögre valójában hat még két erő, amellyel a deszka akadályozza meg az szög elmozdulását és a kifordulását, de ez nem tartozik a feladathoz.

5) A labda tömegközéppontjára hat a föld tömegvonzásából származó lila nehézségi erő. Ez továbbítódik a labda anyagában, és az alsó szélén ez a labda sárga súlyerejeként jelentkezik, amivel a lemezt nyomja. A lemez ugyanekkora piros alátámasztási erővel tartja a labdát.

A lemez vékony (hiszen egy labdától meghajlik), ezért a saját súlyát elhanyagoljuk. A labda által a lemezre ható erőt ellensúlyoznia kell a két zöld alátámasztási erőnek, amelyek szintén a lemezre hatnak. A híd-szabállyal, illetve a párhuzamos erők eredőjének szabályával deríthető ki, hogy ezek mekkorák. Ha a labda középen van, akkor egyformák, és feleakkorák, mint a labda súlya.

A lemez a kék erőkkel nyomja az alátámasztásokat, ezek azonos nagyságúak, mint amekkora erővel azok nyomják a lemezt.

Szerintem nézd meg ebben a könyvben [link] az erőket a 9-13. oldalon, a rugalmas szál által kifejtett erő ilyen szempontból teljesen megegyezik a kötélerővel. Esetleg még a mozdulatlanságot is a 22. oldalon, van ott egy másik gyakorló ábra az ilyen erőtani vázlatokról.