Valaki tud segíteni?

1., 2., 4.

[link]

3.

Mert a nyél kúpos és lásd előző.

5.

[link]

Én nem annyira a lendülethez (impulzushoz), hanem a tehetetlenség alapjelenségéhez kapcsolnám az első négy kérdést, bár az igaz, hogy az impulzusmegmaradás törvénye végül is magát a tehetetlenséget fogalmazza meg számszerűen.

Mind a négy kérdésben a tehetetlenség hatása figyelhető meg. Az egyesített mozgástörvény, ami Newton I., II. és IV. törvényét foglalja össze, azt mondja, hogy amíg a testre ható erők eredője nulla, addig a test megtartja nyugalmi helyzetét (az egyenes vonalú, állandó sebességű mozgás is az), egyéb esetben viszont az eredő erő irányában egyenletesen gyorsuló mozgást végez.

Ebből eredően ha a mozgásba hozott test környezetének változik a sebessége, akkor a test megpróbálja a saját sebességét megtartani, mert tehetetlen. Az inga nehezéke is így tesz, a gyorsuló, lassuló és kanyarodó vonatnak változik a sebessége (nagysága és/vagy iránya), és a nehezék a kezdeti irányba folytatná a mozgását, kilendül. A ferdévé vált fonál oldalirányú ereje téríti ki a nyugalmi állapotból, és bírja rá arra, hogy mégis inkább a vonattal tartson, és ne üssön lyukat a kocsi falán, elpályázva a végtelenbe. Az utasok is azért kapaszkodnak, hogy ne üssenek lyukat a kocsi falán, miközben szeretnék megtartani az előző sebességüket a megváltozó mozgású vonaton.

A kalapácsfej mozdulatlan, és a nyél megütésekor is az akar maradni. Időbe telik, mire a nyél és a kalapácsfej közötti súrlódás elmozdulásra bírja a kalapácsfejet, eközben a nyél előrébb juthat a lyukban. A szőnyeg megrázásakor pedig a megfelelő mozdulat tulajdonképpen kirántja a porszemcse alól a szőnyeget; a porszem nincs szorosan a szőnyeghez rögzítve, ezért annak a hirtelen mozgását nem követi azonnal. A porszem tömege nagyon pici, de tehetetlensége még neki is van. Talán nézd meg a Tehetetlenség törvénye és A dinamika alaptörvénye fejezetek magyarázatait ebben a segédanyagban: [link]

5. A 4°C-os víz sűrűsége jól ismert: 1000 kg/m³. Én még úgy tanultam, hogy 1 kg/dm³. A kettő teljesen azonos, mert 1 m³=1000 dm³. m=V·ρ, ebből 1 dm³ tömege 1 kg, 3 dm³ 3 kg.